Plenáris blokk II.

2018. máj. 9.    •    11:30 - 12:45

A betegszervezetek pozitív hatása az ellátórendszerben

Dr. Grózli Csaba

Magyar Szervátültetettek Szövetsége

Betegek által indított szerveződések mintegy 80 évvel ezelőtt indultak el, elsősorban tapasztalatok megosztása céljából.  2003 –ban, a  páneurópai szinten is aktív beteg szervezetek megalapították a Európai Betegszervezetek Szövetségét (European Patients Forum), amely ernyőszervezete a jelenleg 74 betegség terület európai szervezeteinek. A szervezetek 4 fő célja a politika formálása, betegedukáció, közösségi támogatás valamint a kutatás-fejlesztésben való részvétel. A betegszervezetek hidat képesek képezni a szakma, a betegek és a döntéshozók között, ehhez azonban valódi partnerségre és együttműködésre van szükség. Elősegítik a szakmai és döntéshozói elvek betegnyelven való kommunikációját és érvényesülését, amely különös fontos az úgynevezett „szürke zónában” lévő, orvosi kontroll nélküli krónikus betegek esetében. Ugyanakkor lehetővé teszik a külső véleményformálók számára is a szervezetük által képviselt elvek és hozzáadott értékek megismerését, megértését. Az ellátórendszer egyik legnagyobb kihívása a non-adherencia, amely a szürke zónában sokszor észrevétlen marad, anyagi terhei óriásiak. Vesetranszplantáltak esetében például a késői szervkilökődés harmadáért a non-adherencia felelős.   A képzett, tudatos, önmagáért tenni tudó és akaró, közösség által segített beteg képes a terápia adta lehetőségek maximalizálására és sikerrel illeszkedik vissza a társadalomba. A betegszervezetek hatékonyan képesek közvetíteni a prevenciótól a rehabilitációig a szakma és az egészségpolitika irányelveit, ehhez azonban valódi partnerségre és kiszámítható működési feltételekre lenne szükség hazánkban is.

 

Előadás anyag letöltése

Dr. Grózli Csaba

orvos, marketing szakközgazdász, egészségügyi szakmenedzser

1990-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 25 év gyógyszeripari sales, marketing és vezetői tapasztalattal rendelkezik az infektológia, transzplantációs immunológia és a cisztás fibrózis területén. 20 év gyógyszeripari tapasztalat a szervátültetés területén. Betegszervezetekkel való orvos szakmai kapcsolatok, beteg edukációs programok elindítója. 2018 óta a Magyar Szervátültetettek Szövetségének stratégiai és orvos igazgatója.

A hazai gyógyszeripar és gyógyszerár-támogatási rendszer tovagyűrűző nemzetgazdasági hatásai: elemzési módszerek és előzetes eredmények

Dr. Koppány Krisztián1, Dr. Rózsa Péter2, Halmai Luca Adél3

1Széchenyi István Egyetem, 2Eötvös Loránd Tudományegyetem, MediConcept Kft., 3MediConcept Kft.

Cél: Kutatásunk célja azoknak a makroökonómiai elemzési módszereknek a bemutatása, amelyek segítségével feltárhatók a gyógyszeripar és a vele szembeni megrendelések kibocsátásra, GDP-re, lakossági jövedelmekre és foglalkoztatásra gyakorolt nemzetgazdasági hatásai. Az ágazat egészére és annak egyes szereplőire is vonatkoztatható vizsgálatok nemcsak a közvetlen, hanem a vállalatok beszállítóin keresztüli közvetett, valamint a munkavállalóiknak kifizetett jövedelmek által indukált tovagyűrűző hatásokat is figyelembe veszik. Célunk annak bemutatása, hogy a hazai gyógyszerár-támogatási rendszerben megvalósult állami kiadások a gyógyszergyártás gazdasági tevékenységének köszönhetően a fenti a csatornákon keresztül milyen nemzetgazdasági hozadékot generálnak.

Anyag és módszer: Vizsgálataink a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt ágazati kapcsolati mérlegek (ÁKM), s az ezekből a 2010-2015. évekre továbbvezetett input-output táblák alapján számított multiplikátorokon alapulnak. A vizsgált időszak gyógyszerár-támogatási kiadásai a Nemzeti Alapkezelő adatbázisából származnak (itt csak az ún. „gyógyszerkassza” sor kiadásait vettük figyelembe). A gyógyszerpiac egészére vonatkozó adatok forrása szintén a KSH.

Eredmények: A gyógyszerár-támogatáson keresztül a bruttó értékesítés nagysága 408,4 és 501,7 mrd Ft között alakult, miközben a teljes piac mérete 636,7-719,8 mrd Ft-ot tett ki. A támogatott gyógyszerek forgalma átlagosan a teljes értékesítés 60%-át adta. A hazai gyógyszeripar magyarországi végső felhasználása az input-output táblákban csupán 75-95 mrd között mozgott, amelyen belül a háztartási és kormányzati hányad jól tükrözi az előző adatforrások alapján feltárt 40-60%-os arányt. A gyógyszerkassza hazai gyógyszergyártás számára közvetlen végső felhasználást jelentő része 30-40 mrd Ft között alakult, amelynek az ágazat 1-es és 2-es típusú multiplikátorai alapján számított teljes kibocsátási hatása nagyságrendileg 52-84 mrd, hozzáadott érték hatása 25-40 mrd, foglalkoztatási hatása pedig 1750-3340 fő közötti lehetett.

Következtetés: A magyar gyógyszerár-támogatási rendszer nemcsak a szolidáris elveken nyugvó társadalombiztosítási rendszer alapvető céljait szolgálja, hanem a gyógyszeripar multiplikatív hatásai révén hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez is. A gyógyszeripari vállalatok munkahelyeket teremtenek és tartanak fent, továbbá más kapcsolódó iparágakat is megrendelésekkel látnak el.

Dr. Koppány Krisztián

A Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszékének egyetemi docense, a Gazdaságmodellező Kutatócsoport tagja, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese vagyok.

Doktori fokozatomat a közgazdaságtudományok területén monetáris makroökonómiából szereztem, érdeklődésem azonban az elmúlt években a pénzügyi szféra felől egyre inkább a hazai reálgazdaság folyamatainak, ágazati szerkezetének és értékláncainak változásai, s ezek kockázatai felé terelődött. Elsősorban a kibocsátás, a hozzáadott érték, a gazdasági növekedés, a jövedelmi és munkaerőpiaci folyamatok és a környezeti kategóriák alakulását vizsgálom input-output táblák és társadalmi elszámolási mátrixok segítségével. Több éve foglalkozom a Győrre és vonzáskörzetére fókuszáló GyőRIO-SZEconomy modell fejlesztésével. Nemcsak a nemzetgazdaság, hanem kisebb területi egységek (régiók, megyék, városrégiók, ipari körzetek stb.), sőt konkrét vállalatok, vállalatcsoportok szintjén is végzek hatáselemzéseket. A Széchenyi István Egyetem Gazdaságmodellező Kutatócsoport, a Gazdaságmodellezési Társaság és az International Input-Output Association tagja vagyok.

Egészségpolitika I.

2018. máj. 9.    •    13:45 - 14:30

Az ambuláns tüdőgyógyászati rehabilitáció fejlesztése Magyarországon–tevékenységi körök és kódrevíziós javaslatok

Illés Lilla1, Dr. Dózsa Csaba2, Borcsek Barbara1, Dr. Varga János3

1Med-Econ Kft., 2Med-Econ Kft., Miskolci Egyetem, 3Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

Cél

Szakmai konszenzus van abban a tüdőgyógyászaton belül, hogy a betegek széles csoportja kell, hogy pulmonológiai rehabilitációban részesüljön. Kiemelendő, hogy a 180-190 ezer regisztrált COPD-s beteg közül évente nagyságrendileg 90 ezer áll állandó kezelés alatt. Elsősorban az ambuláns tüdőgyógyászati rehabilitáció elterjedésének, finanszírozhatóságát támogató ambuláns tevékenységeknek és azok közfinanszírozásban használható kódjainak vizsgálata a cél. Kiemelt figyelmet kell fordítani a protokollra épülő 3-6 hetes programok megvalósítására, melyek középpontjában a speciális fizikoterápiás eszközökkel támogatott légzésfunkciós, inhalációs és légzőizomerősítő tevékenységek állnak.

Anyag és módszer

Szorosan együttműködve a Tüdőgyógyász Tagozattal és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézettel, 2017. év folyamán a meglévő elszámolható tevékenységi kódok áttanulmányozása, új kódok illesztése a meglévő járóbeteg szakellátási kódokhoz, és a korábban kihirdetésre került ún. REPCS kódokhoz. Betegpopuláció számának és jelenlegi igénybevételének elemzése NEAK adatok alapján. Ráfordítás-elemzés keretében az átlagos bér, rezsi és egyszer használatos eszközök dologi költségével számolt percre jutó költségeket meghatározása intézményi kontrolling adatok alapján, illetve az egyes tevékenységek pontszámainak meghatározása.

Eredmények

A tüdőgyógyászati ambuláns rehabilitációs terápiás csomag keretében összesen 13 nem szakorvosi és 1 szakorvosi tevékenység került nevesítésre, a járóbeteg csomag betegenként évente kétszer indítható. Évente 11-52 ezer fő venne részt az ambuláns rehabilitációban, ez a járóbeteg szakellátási kasszában évente 0,93-4,4 Mrd Ft többlet kiadást generálna. Megtakarítási hatásként figyelembe lehet venni a gondozott betegek esetében ezzel együtt kieső évente kétszeri megjelenést a szakrendeléseken, melyek évente 0,08-0,34 Mrd Ft megtakarítást jelentenek, illetve az elkerült aktív fekvőbeteg szakellátási igénybevételt, nagyságrendileg a rehabilitációs programba bevont betegek 40%-ával, melynek éves összege 0,68-3,17 Mrd Ft lenne.

Következtetés

A program gyors elterjedése és sikere megköveteli, hogy az új OENO kódok és szükséges szabálykönyvi változtatások kihirdetésével együtt az intézmények megfelelő TVK korrekcióban, kiegészítésben részesüljenek. A várható direkt pontszámtöbbletek legalább 50%-át javasolt külön többletként megfinanszírozni az érintett szolgáltatóknál. Ez országosan nagyságrendileg 250-1.175 millió pont többlet volument jelentene a rehabilitációs programba aktívan bekapcsolódó szolgáltatók számára.

Előadás anyag letöltése

Illés Lilla

2015-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Egészségügyi szervező alapszakán, ezt követően megszereztem a mesterdiplomát az ELTE Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterszakán. A Semmelweis Egyetemen folytatott tanulmányaim alatt az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben és az Állami Egészségügyi Ellátó Központban voltam finanszírozási gyakornok, majd az alapdiploma megszerzését követően az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben helyezkedtem el, ahol másfél évet dolgoztam a Finanszírozási és Kontrolling osztályon. Ezt követően a Pfizer Kft.-nél voltam PR/közkapcsolati gyakornok, majd 2017. májusától a Med-Econ Kft.-nél kezdtem el dolgozni projekt koordinátori munkakörben, 2017. szeptemberétől pedig junior egészség-gazdaságtani elemzőként tevékenykedem.

A terápiaváltások mintázatának összehasonlítása az infliximab támogatott indikációinak klasztereiben, finanszírozói adatbázis alapján

Harsányi András1, Csanádi Marcell2, Márky Kristóf3, Vincziczki Áron Zoltán3, Prof. Dr. Kaló Zoltán4, Dr. Inotai András4

1Eötvös Loránd Tudományegyetem; Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, 2Syreon Kutató Intézet; Pécsi Tudományegyetem, 3Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, 4Eötvös Loránd Tudományegyetem; Syreon Kutató Intézet

CÉLOK: Korábbi kutatásunk során a monoklonális antitestek közül elsőként szabadalmi védettséget vesztett infliximab hatóanyag forgalmi adatait vizsgáltuk. Jelen elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy a követőmolekula megjelenése mennyiben befolyásolta, hogy a különböző indikációkban a betegeket a közbeszerzésen egymással versenyző termékekre váltsák át.

MÓDSZER: A terápiaváltásokat a finanszírozó által biztosított gyógyszerforgalmi adatokból vizsgáltuk 2012-2016 időszakban, hét indikációban: rheumatoid arthritis (RA), spondylitis ankylopoetica (SPA), arthritis psoriatica (AP), felnőttkori Crohn-betegség (CD), gyermekkori Crohn-betegség (JCD), plakkos psoriasis (PP), colitis ulcerosa (CU). Három paramétert elemeztünk: (1) a terápiaváltáson átesett betegek mekkora arányát váltották infliximabról más hatóanyagra; (2) originális infliximabról a betegek mekkora arányát váltották biohasonló infliximabra; (3) a nem infliximabról történő váltások mintázata. Az eredményeket az egyes indikációkban a támogatott hatóanyagok száma alapján klaszterekbe soroltuk: I. klaszter (infliximab + 1 hatóanyag [CU, CD, JCD]); II. klaszter: (infliximab + 7 hatóanyag [RA] vagy 3 [SPA, PP, AP]).

EREDMÉNYEK: Összes terápiaváltás száma indikációnként, I. klaszter: 255 (CU), 376 (CD), 50 (JCD); II. klaszter: 2194 (RA), 672 (SPA), 502 (PP), 278 (AP). Az összes terápiaváltáshoz (100%) képest, az infliximabról más hatóanyagra történő váltások aránya az I. klaszterben: 76%, 70%, 75%, míg a II. klaszterben: 9%, 23%, 22%, 16%. Az originális infliximabról történő váltások (100%) esetén, a biohasonló infliximabra történő váltások aránya az I. klaszterben: 16%, 15%, 7%, míg a II. klaszterben: 0%, 1%, 0%, 3%. Az originális és biohasonló infliximabra történő váltások aránya a másik támogatott hatóanyagról (I. klaszter): 25-75%, 34-66%, 0-100%; más hatóanyagokról (II. klaszter): 1-1%, 4-10%, 3-4%, 2-12%.

KONKLÚZIÓ: A terápiaváltások mintázata az infliximab melletti, támogatott hatóanyagok száma függvényében eltérő. Ahol csak egy további hatóanyag támogatott (I. klaszter), ott a betegek nagyobb részét váltják biohasonló terápiára, míg amennyiben több támogatott hatóanyag van (II. klaszter), ez az arány elhanyagolható. A finanszírozónak olyan támogatáspolitikai intézkedéseket kellene bevezetnie, amellyel az utóbbi klaszterben is ösztönözni tudja a szabadalomvesztett hatóanyagok felhasználását.

Előadás anyag letöltése

Harsányi András, M.Sc.

2014-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás M.Sc. képzésén egészség-gazdaságtan szakirányon. 2015. szeptembere óta állami ösztöndíjas Ph.D. hallgató; kutatása a szabadalomvesztett gyógyszerek támogatáspolitikájának vizsgálatával, fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik. 2015. óta dolgozik az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Ártámogatási Főosztályán támogatáspolitikai elemzőként. 2016-17. években a META Hallgatói Tagozat és az ISPOR Hungary Student Chapter elnöke. Jelenleg a META Elnökségének tagja, a META Ifjúsági Tagozatának vezetője.

A minimál-invazív ellátások jelentősége a perifériás erek kezelésében – Hogyan mentsük meg a lábakat?

Dr. Dózsa Csaba1, Dr. Kövi Rita2, Herczeg Adrienn3, Dr. Nemes Balázs4, Dr. Szeberin Zoltán4, Ifj. Dr. Sótonyi Péter4

1Miskolci Egyetem, 2egyéni vállalkozó, 3Debreceni Egyetem, 4Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Intézet

Cél és Problémafelvetés Magyarországon nagyon magas a vasculáris okokból történő amputációk száma. Ennek egyik oka az, hogy a betegutak szakmailag nem szabályozottak (sok beteg nem jut megfelelő időben megfelelő kezeléshez, így a probléma felismerésekor már csak az amputáció a megoldás), másik ok, hogy a finanszírozási rendszerben a minimál-invazív eljárások jelethetősége, költsége hiányos. Az érintett érbetegségek esetében az intervenció elsődleges célja az amputáció megelőzése és a funkcionális végtag megmentése.  A perifériás erek kezelésében Magyarországon a minimál-invazív eljárások még közel sem terjedtek el olyan mértékben, mint más EU-s országokban.

Anyag és módszer Szakirodalom áttekintése, orvosi protokollok áttanulmányozása a minimál-invazív eljárások illeszkedésének és elterjedtségének vizsgálata. A egészségbiztosítás finanszírozási és hozzáférési adatainak elemzése a leíró statisztika módszereivel. Költségek és ráfordítások elemzése a minimál-invazív beavatkozások tekintetében.

Eredmények Elemzésünkben megállapítottuk, hogy a minor és major amputációk száma az elmúlt 10 évben kismértékű csökkenést mutat, de arányaiban még mindig magasabb a hasonló adottságú országokéhoz képest. Hazánkban igen eltérő hozzáférés található a korszerű minimál-invazív eljárások alkalmazásában: egyes intézetekben évi 40-50 kezelés, más kórházakban évi 500-1000 kezelés történik. A finanszírozási rendszer vizsgálata során kiderült, hogy a modern intervenciós és hibrid technikák jelenthetőségére ma nincs lehetőség. A költségelemzéseink bizonyítják, hogy a jelenlegi  HBCS-k súlyszámai nem fedezik néhány jellegzetes betegcsoport ellátásának  direkt költségeit.   Ezért szükséges új HBCS-k és a modern beavatkozások kódolására új OENO kódok kialakítása, amelyek lehetővé teszik a későbbiekben a ellátás minőségi monitorozását és  hatékonysági elemzések elvégzését is. 

Következtetés A hazai egészségügyi ellátás hatékonyabbá tétele, a betegterhek csökkenése és a betegelégedettség javítása érdekében fontos egy átfogó szakmai program indítása, melynek főbb elemei a finanszírozási ösztönzők felülvizsgálata és módosítása. Középtávú cél, hogy az évi 6800 minor és major amputációk számát az időben elvégzett, hatékonyabb kezelések révén 30-35%-kal sikerüljön csökkenteni, valamint a minimál-invazív eljárások arányának növelése és országos sziten kiegyenlítettebb elérhetősége.

 

Előadás anyag letöltése

Dózsa Csaba László

Egészségügyi közgazdász, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának egyetemi docense. A META  egyik alapítója, volt elnöke (2004-2006), 2011-2012, 2016-2017), jelenlegi leköszönő elnöke. Emellett 2006. óta a Med-Econ Humán Szolgáltató Kft. tanácsadó cég ügyvezetője. Kutatási területei: egészségügyi intézmények stratégiai menedzsmentje, finanszírozási ösztönzők hatásai és fejlesztésük, orvostechnikai eszközök gazdasági értékelése, szakmai fejelsztési programok kidolgozása, menedzselése.

Gyógyszerpolitika

2018. máj. 9.    •    14:30 - 15:30

A gyógyszerek társadalombiztosításáról szóló döntését befolyásoló tényezők.

Dr. Rózsa Péter1, Merész Gergő2, Füleki Gábor3, Berki Júlia3, Halmai Luca Adél3, Tóth Katalin3, Dr. Tóth Gergely3

1Etövös Loránd Tudományegyetem, MediConcept Kft., 2Semmelweis Egyetem, MediConcept Kft, 3MediConcept Kft.

Cél: Egy egészségügyi technológia támogatási kérelméről szóló döntés meghozatala az egészségbiztosítási rendszer számos szereplőjét érintő, összetett folyamat, ahol a végső döntés változatos szempontok mentén születik meg. Kutatásunk célja az volt, hogy a gyógyszerek támogatási kéreleméről hozott döntés és az egyes, számszerűsíthető szempontok összefüggéseit feltárja.

Anyag és módszer: Kutatásunk során a 2013.01.01. után ún. normál eljárásban kérelemre indított társadalombiztosítási támogatási eljárásokat és az ezekben meghozott döntéseket elemeztük a NEAK honlapján közzétett tájékoztató adatokra illesztett logisztikus regressziós modellek segítségével. A modellekben a kimenetelt a befogadási döntés (befogadó/elutasító) jelölte, míg a teljes modellben a magyarázó változók a jogszabályváltoztatási igény, a kért támogatási kategória, a kérelmező ügyfél, az ATC kód, a kérelem benyújtásának éve, a döntéshozatal éve (választási év/nem választási év), valamint az illetékes főosztályvezető személye voltak.

Eredmények: Elemzésünk alapján a döntésre két vizsgált változónak van konzisztens hatása, figyelembe véve az összes többi magyarázó tényező hatását: amennyiben a kérelem jogszabályváltoztatásra is irányul, úgy a befogadó döntés esélye csökken (OR=0,156; p<0,01), illetve amennyiben a döntéshozatal választási évre esik, úgy a befogadó döntés esélye is magasabb. (OR=9,116; p<0,01). Ezen két változó összefüggése a kimenetellel a modell szűkítésekor is megmaradt. A kérelem benyújtási évének, az érintett gyógyszercsoportnak, a kérelmező ügyfél személyének hatása a modell szűkítése során nem bizonyult statisztikailag szignifikáns hatásúnak (p>0,05); a kért támogatási kategória és a döntéshozó személye egyik illesztett modellben sem mutatott statisztikailag szignifikáns összefüggést a kimenetellel (p>0,05).

Következtetés: Elemzésünk során statisztikai módszerekkel igazoltuk, hogy a 2013. és 2018. közötti hazai gyógyszerbefogadási rendszer a vizsgált adatok mentén egy következetes rendszert képez. Rendszerszinten sem a kérelem tárgya, sem a kérelmező, sem a döntéshozó személye nem befolyásolta érdemben a befogadási döntést. Elemzésünk ugyanakkor objektíven alátámasztotta azt a közismert tényt is, miszerint minden olyan kérelem, amelyik esetén jogszabályalkotásra vagy módosításra van szükség, csökkenti a támogatásba kerülés esélyeit.

Dr. Rózsa Péter

Dr. Rózsa Péter diplomáját 2007-ban szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen, nemzetközi gazdaság és egészségügyi közgazdaságtan szakirányokon. Ezt követően elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyógyszerpolitika és gyógyszer-gazdaságtan szakirányú továbbképzési szakát. 2015-ben fejezte be PhD-tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi Karának Szociológiai Doktori Iskolájában. A doktori értekezésének címe: A referencia alapú gyógyszerár-támogatási rendszer kihívásai a szociálpolitika szemszögéből. Főbb kutatási területei a különböző állami szabályozási mechanizmusok hatékonyságának vizsgálata, valamint egyes egészségügyi technológiák értékelése az egészségügyön belül. Karrierjét 2007-ben kezdte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyszerügyi Főosztályán. 2008 év végén üzlettársaival megalapította a MediConcept Kft, amelynek azóta is ügyvezetője. Emellett 2008 óta az ELTE Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtan Tanszék, 2015 óta pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem óraadó tanára.

Kockázatmegosztási technikák a magyar gyógyszertámogatásban

Ispán Fanni1, Vincziczki Áron Zoltán2, Dr. Nagy Balázs3

1Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, 3.

Cél

A gyógyszerek támogatása és finanszírozása folyamatos kockázatkezelést és kontrollt igényel a tervezhetőség és a fenntarthatóság érdekében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részéről. A megfelelő hozzáférés és finanszírozhatóság biztosításának érdekében a gyógyszeres terápiák finanszírozójának olyan módszertanok kifejlesztésére és alkalmazására is hangsúlyt kell fektetnie, mellyel garantálni tudja az egészségnyereség maximalizálását és a megfelelő minőségű ellátást.  

A gyógyszeripar folyamatos fejlődése és a terápiákhoz való korai hozzáférés miatt egyre jobban előtérbe kerülnek a különböző finanszírozási technikák, azaz a különböző kockázatmegosztási módszerek, melyek alkalmazása egyfajta speciális bizalmi árképzési egyezségnek, megállapodásnak tekinthető. A kockázatmegosztás segítségével csökkenthető az innovatív gyógyszerek finanszírozásához kapcsolódó bizonytalan költségvetési hatás, illetve az inkrementális egészségnyereség kockázata.   

Anyag és módszer

Hazai és nemzetközi gyógyszerfinanszírozásban alkalmazott kockázatmegosztási módszerek részletes elemzése és összehasonlítása, kiemelve a hazai gyakorlatban leggyakrabban használt technikákat.

Eredmények

Az innovatív gyógyszerek finanszírozásában használt kockázatmegosztási technikák képesek fokozni a minőségi és eredményes döntéshozatalt. A különböző módszerek alkalmazása lehetővé teszi, hogy ne kizárólag fiskális alapon történjen a rendelkezésre álló gyógyszerkassza felhasználása, hanem egy hatékonyabb felhasználás valósulhasson meg, akár az eredményesség vagy a terápiahűség növelésének útján.

Következtetés

A szociális alapon finanszírozott és esélyegyenlőségi szempontokat kiemelten előtérbe helyező egészségügyi ellátások kockázatmegosztáson alapuló eszközöket igényelnek a finanszírozhatóság fenntartása érdekében. A kockázatmegosztáson alapuló finanszírozás képes fokozni az elérhető egészségnyereséget a rendelkezésre álló költségvetési keretből, illetve kiváló eszköz az új terápiákban rejlő bizonytalanságok monitorozására is.

Előadás anyag letöltése

Ispán Fanni

2016-ban végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterszakán, egészség-gazdaságtani elemzőként. Azóta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Ártámogatási Főosztályán dolgozom támogatáspolitikai elemzőként. Jelenleg munkám mellett folytatom tanulmányaimat is, mellyel fő célom a gyógyszerpolitika és a gyógyszerfinanszírozás területén még szélesebb spektrumú tudás elsajátítása.

Gyógyszerek újraértékelésének vizsgálata nemzetközi tapasztalatok alapján Magyarországon

Takács Bence, Józwiak-Hagymási Judit, Juhász Jácinta, Nagyjánosi László

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Cél

A gyógyszerek újraértékelésének hazai és nemzetközi gyakorlatának vizsgálata a lehetséges fejlesztési pontok azonosítása céljából.

Anyag és módszer

Első körben megvizsgáltuk az újraértékelés, Magyarországon jelenleg érvényben lévő jogszabályi hátterét, majd irodalomkutatást végeztünk a PubMed adatbázisban a nemzetközi példák felkutatására. Az elsősorban európai országokban alkalmazott gyakorlat adatait egy adatbázisban foglaltuk össze. Az újraértékelés módszertanának azonos szempontok alapján történő, részletes elemzésére végül 7 ország esetében került sor.

Eredmények

A vizsgálatba bevont országok Anglia, Dánia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Kanada és Ausztrália. Ezen országok újraértékelési rendszereivel kapcsolatosan állt elegendő mennyiségű adat rendelkezésre a részletes elemzés elvégzéséhez. Általánosságban elmondható, hogy ezen országokban az újraértékelésre történő kiválasztás kritériumai, valamint az értékelés során alkalmazott szempontok hasonlóak. Az újraértékelés eredményeként létrejött dokumentumok, megfogalmazott szakmai ajánlások, valamint kialakított adatbázisok a legtöbb vizsgált országban online elérhetőek. Az értékelés folyamatába számos helyen az egészségügyi szakemberek mellett a döntéshozók, betegszervezetek, valamint gyógyszercégek is bevonásra kerülnek.

Következtetés

A feldolgozott nemzetközi példák jó alapot szolgáltathatnak a jelenlegi magyar rendszer újragondolásához, a lehetséges fejlesztési területek meghatározásához. Az újraértékelés fejlesztésével pedig az egészségügyi erőforrások hatékonyabb felhasználása valósulhat meg hazánkban hosszútávon.

Előadás anyag letöltése

Takács Bence

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Technológia-értékelő Főosztály - egészség-gazdaságtani elemző

A publikus áron számított költséghatékonysági arányszám jelentősége a gyógyszerár-támogatási döntéshozatal során

Ruzsa Viktor1, Füleki Gábor1, Berki Júlia1, Halmai Luca Adél1, Tóth Katalin1, Dr. Tóth Gergely1, Dr. Rózsa Péter2

1MediConcept Kft., 2MediConcept Kft., Eötvös Loránd Tudományegyetem

Cél

A hazai tapasztalatok alapján a standard kezelést leváltó, vagy korábban ellátatlan betegségek kezelésére fejlesztett innovatív gyógyszerek költséghatékonysága nehezen igazolható. A nemzetközi szakirodalomban is egyre nagyobb hangsúly helyeződik az innovatív biológiai és immunterápiák költséghatékonyságának értékelése során használt módszerek újragondolására, különösen az onkológia területén, illetve az árva gyógyszereknél.

Célunk az inkrementális költséghatékonysági ráta értékének (ICER) és a befogadási döntések kapcsolatának leíró statisztikai elemzése. Arra kerestük a választ, hogy hogyan alakult a publikus áron számított ICER értéke különböző hatóanyag típusonként (biológiai/kémiai) valamint ellátandó terápiás területenként (onkológia/egyéb).

Anyag és módszer

Kutatásunk során a 2010. és 2017. között, normál eljárásban kérelemre indított társadalombiztosítási támogatási eljárásokat és az ezekben meghozott pozitív, befogadó döntéseket elemeztük a NEAK adatbázisa alapján. Az ICER értékeinek forrása a MediConcept Kft. adatbázisa volt. Előzetesen az alábbi beválogatási kritériumokat határoztuk meg: befogadással zárult eljárás, költséghasznossági/ költségminimalizációs elemzési típus, belsőleg validált modell, TEI/TÉF által elfogadott elemzés.

Eredmények

A beválogatási kritériumoknak 36 beadvány felelt meg(n=36), amelyből 50% (n=18) volt biológiai, míg 50% (n=18) kémiai hatóanyag. Az onkológiai gyógyszerek az összes kérelem harmadát tették ki(n=12), míg az egyéb terápiás területre a beadványok két harmada vonatkozott(n=24).

Elemzésünk alapján az ICER értéke a biológiai hatóanyagok esetében 83,3%-ban (n=15) volt a mindenkori költséghatékonysági küszöb alatt, míg a kémiai hatóanyagok esetén ugyanezen érték 66,6%-nak (n=12) adódott.

A befogadott gyógyszerek 75,0%-a (n=27) már publikus áron is költséghatékonynak bizonyult. Onkológiai indikációkban ez az arány 58,3% (n=7), míg a nem onkológiai készítmények esetében 83,3% (n=20) volt. A kérelmek negyedénél(n=9) a publikus áron számolt ICER meghaladta a mindenkori befogadási küszöböt.

Következtetés

Eredményeink alapján a befogadott terápiák többsége (75%) már publikus áron is költséghatékonynak bizonyult. A fennmaradó 25% esetén a vizsgált terápia publikus áron nem bizonyult költséghatékonynak. Ezekben az esetekben a finanszírozó különféle szerződéses megállapodásokkal (nem publikus ár) biztosíthatta a költséghatékonyságot. Összességében igazoltnak látjuk, hogy ICER értéke valóban fontos tényező a döntéshozatali eljárás során.

Ruzsa Viktor

Ruzsa Viktor alapszakos diplomáját 2012-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem, társadalmi tanulmányok szakirányon. Ezt követően elvégezte az ELTE Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szakát. 2014. első félévében részt vett az egyetem csereprogramjában, az Erasmus University Rotterdam, Health Policy and Management képzési szakán. Mesterdiplomáját 2015-ben szerezte. Ezt követően az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Intézményi Humánerőforrás Tervezési Osztályán kezdte meg karrierjét. 2015. decembere óta egészségügyi közgazdászaként dolgozik a MediConcept Kft-nél.

A fekvőbeteg - ellátás aktuális kérdései

2018. máj. 9.    •    16:00 - 17:00

Egynapos sebészeti betegellátás keretein belül elszámolt homogén betegségcsoportok a magyarországi egyetemeken

Pónusz Róbert, Kovács Dalma, Németh Noémi, Prof. Dr. Boncz Imre, Dr. Endrei Dóra

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet

Cél

Magyarországon intézménytípustól függetlenül tapasztalható az egynapos sebészeti betegellátás egyre számottevőbb hatásának jelenléte. Az egyetemek legfőbb szerepe hazánkban rendszerint a magasabb költség-igényességű betegek ellátása, ugyanakkor az egynapos sebészeti betegellátásban is kiemelt funkcióval rendelkeznek. A vizsgálat célja ismertetni és elemezni a hazai egyetemek egynapos sebészeti betegellátásban elszámolt homogén betegségcsoportjait. 

Anyag és módszer

A kutatáshoz felhasznált adatokat az Állami Egészségügyi Ellátóközpont, PULVITA Egészségügyi Adattárházából bocsátották rendelkezésre. Az adatbázis az ellátó intézmények finanszírozási kódjait, az elszámolt homogén betegségcsoportokat, valamint az elszámolt súlyszámokat tartalmazta a 2010-2016. közötti időszak vonatkozásában. 

Eredmények

Az egyetemek által elszámolt súlyszámok több mint 310 %-kal (310,19%) emelkedtek a vizsgálati időszak első évéhez képest, amely meghaladta az országos emelkedés mértékét (267,46 %) ugyanezen időszak során. Megállapítható, hogy az egyetemek a „keringésrendszeri megbetegedések” főcsoportban (05P) számoltak el legnagyobb mértékben egynapos súlyszámot (60.876,06 súlyszám), mindemellett számottevő mértékben jelent meg a „szembetegségek” főcsoportban (02P) elszámolt teljesítmény is (40.407,36 súlyszám). A Debreceni Egyetem a „001A” kód alatt számolt el legnagyobb mértékben egynapos súlyszámot (8.933,44 súlyszám), amely az egyetemek által e HBCs-ben elszámolt teljesítmény 98,34 %-a. A Pécsi Tudományegyetem esetén a „0680” HBCs kód került elszámolásra a legkifejezettebb mértékben (10.620, 23 súlyszám), amely az egyetemek e tekintetben meghatározott teljesítményének 33,51 %-a. A Semmelweis Egyetem az „1800” kód alatt számolt el kiemelkedő mértékben egynapos súlyszámot (18.848,73 súlyszám), amely az egyetemek "1800" HBCS kód alatt elszámolt teljesítményének 51,50 %-a. A Szegedi Tudományegyetem hasonlóan a Pécsi Tudományegyetemhez a „0680” kóddal rögzített HBCs-ben számolt el legnagyobb mennyiségben egynapos súlyszámot (13.162,01 súlyszám), amely az egyetemek e HBCs alatt elszámolt súlyszám mennyiségének 41,53 %-a.

Következtetés

Eredményeinkből egyértelmű következtetés vonható le az egyetemek egynapos sebészeti betegellátásban kialakult legfőbb irányvonalairól: a Debreceni Egyetem az agyi gammasugár sebészet, a Semmelweis Egyetem a diagnosztikus katéterezés, a Pécsi, illetve a Szegedi Tudományegyetem pedig a szürkehályog megszüntetését célzó ellátások teljesítésében jár élen.

Előadás anyag letöltése

Pónusz Róbert

Pónusz Róbert 1990-ben született Szegeden. 2013-ban gyógytornászként végzett a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán, ezt követően 2015-ben okleveles egészségügyi menedzser képesítést szerzett ugyanitt. 2014-2015. között a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika gyógytornász munkatársa, 2015-2016. között a Pécsi Tudományegyetem Kancellária, Egészségügyi Gazdálkodási Igazgatóságának (jogelőd: Klinikai Központ, Orvosigazgatás) egészségbiztosítási koordinátora. 2015. szeptembere óta vesz rész a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájában zajló doktori képzésben, jelenleg, mint állami ösztöndíjas doktorandusz. Kutatási területe az egynapos sebészeti betegellátás egészség-gazdaságtani elemzéseihez köthető. 

A kórházak szakmaszerkezetének hatása az eladósodottságra

Dr. Ivády Vilmos

SE EMK

Cél

annak bemutatása, hogy a kórházak eltérő gazdálkodási eredményében, így az eladósodottságban mekkora szerepet játszik az egyik legfontosabb tényező a gyakorolt szakmák összetétele és súlyaránya, melyre a kórházaknak lényegében nincs ráhatásuk.

Anyag és módszer

A szakmaszerkezet szerepének kimutatására módszertanilag egy átlagos szerkezetre történő standardizálás alapján kerül sor, kórházi csoportonként. Enek alapján, egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva, láthatóvá válik a szakmaszerkezeteltéréseinek hatása az egyes kórházi csoportokban. Az előadás fókuszában a 24 megyei és kiemelt fővárosi kórház adatainak elemzése, és az abból levonható következtetések állnak. A szakmaszerkezet standardizálása mellett a legnagyobb módszertani kihívást az egyes szakmák pénzügyi eredményességének a meghatározása jelentette, ugyanis erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, az AEEK kórházi kontrolling jelentéseiben meglévő adatokat kellő óvatossággal kell kezelni.  

Eredmények

A vizsgálat rámutat a szakmaszerkezet kórházi adósságot torzító hatásaira, melynek kiküszöbölése csak kormányzati hatáskörben valósítható meg. Amíg erre nem kerül sor, addig fontos, hogy az adósságelemzés és értékelés módszertanában helyet kapjon ennek a tényezőnek a vizsgálata.

Következtetés

A kórházi konszolidációban az keletkező adósság okok szerinti szétválasztása indokol, mert nélküle csak a tartósan újratermelődő adósságállomány tüneti kezelése valósulhat meg. 

Előadás anyag letöltése

Dr Ivády Vilmos

Közgazdász, szociológus, egészségügyi rendszer menedzser, 25 éve dolgozik az egészségügyben és az egészségügyi felsőoktatásban. Dolgozott szakértői, felsővezetői, oktatói és egészségpolitikai pozíciókban egyaránt. Az SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának alapítása óta szenior oktatója. Jelenleg különböző projekteben dolgozik szakértőként illetve projekt menedzserként.

Betegjogok ismerete kórházi ellátásban részesülők körében

Cocis Enikő Laura, Dr. Harangus Katalin

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi kar

Cél: A betegjogokat Európai Uniós jogszabályok írják elő. Habár az egészségügyi törvények és szabályozások több évtizede védik a betegek jogait, kérdéses, hogy mindez hogyan működik a gyakorlatban. Kutatásunkban a betegjogok ismeretét, érvényesülését vizsgáljuk a magyarországi és a romániai magyar lakosság körében. A kórházi ellátást igénybe vevő betegek esetében egyrészt mértük, hogy megítélésük alapján mennyire tájékozottak, illetve mennyire tartják fontosnak, hogy részletesebb felvilágosítást kapjanak az őket megillető jogokról. Másrészt vizsgáltuk, hogy egészségügyi ellátásuk során mennyire tartották be ezeket a jogokat.

Anyag és módszer: Mintánkat a magyarországi (N=127) és a romániai magyarok (N=209) felnőtt korú lakossága képezi (N=336). A felmérést saját készítésű, on-line kitölthető kérdőív segítségével végeztük, amelynek keretén belül az egészségügyi törvény által nevesített kilenc betegjog ismeretét és érvényesülését vizsgáltuk. A válaszokat 1-től 5-ig (1-egyáltalán nem, 5-teljes mértékben) terjedő skálán mértük. A kapott adatokat az SPSS program segítségével dolgoztuk fel. Mivel mintánk nem reprezentatív, ezért eredményeink inkább tájékoztató jellegűek.

Eredmények: Az eredményeink azt mutatják, hogy úgy a Magyarországon, mint a Romániában élő magyar betegek több mind 71% nem kapott kellő felvilágosítást jogaira vonatkozóan. A legtöbben (30,1%), a kilenc nevesített betegjog közül, csupán egyről vagy kettőről hallottak eddig. Leginkább az orvosi titoktartás jogát (átlag = 2,97), és legkevésbé a megfelelő szintű orvosi ellátáshoz való jogot ismerik (átlag = 2,52). Főként az egészségügyi dokumentáció́ megismerésének jogát tartják szükségesnek (átlag = 3,95). A megkérdezettek közel háromnegyede (71,2%) úgy ítélte meg, hogy egészségügyi ellátása során megsértették jogait.

Következtetés: Az eredményeink arra utalnak, hogy a felmérésben résztvevő betegek gyakorlatilag nem ismerik jogaikat, egészségügyi ellátásuk során nem tudják, milyen jogok illetik meg őket. Pedig nemcsak a betegnek, hanem az egészségügyi rendszernek is pozitív irányú változást jelentene a betegjogok érvényesülése. Többek között konfliktus helyzeteket lehet kivédeni beteg-orvos, illetve beteg-egészségügyi szolgáltató között. Ez utóbbinak komoly erkölcsi, gazdasági vonatkozása lehet, hiszen negatív irányban jelentősen módosíthatja egy szolgáltató megítélését.

Előadás anyag letöltése

Cocis Enikő-Laura

Jelenleg végzős hallgató vagyok a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakon. Eddigi tanulmányaimat a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban végeztem, valamint két évet voltam a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Általános Orvosi Karán.Az orvosi tanulmányaim során nyári gyakorlatokat teljesítettem az Erdőszentgyörgyi Városi Kórházban a Belgyógyászati Osztályon. Ezt követően a Sapientia egyetemi tanulmányaim során szintén az Erdőszengyörgyi Városi Kórházban végeztem nyári gyakorlatot a működtetési osztályon.Aktuális tanulmányom során a szakdolgozatom kutatási témája a betegjogok érvényesülése a kórházi ellátás során, melyet kérdőíves módszerrel vizsgálok.

Tapasztalataink onkológiai gyógyszerek árversenyeztetésével Pécsett

Prof. Dr. Mangel László1, Varga Zsuzsanna1, Krucsóné Hornyák Judit2, Botz Lajos2

1Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet, 2Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Központi Gyógyszertár

Cél

A valós gazdasági hatás felmérése a komoly értékű kemoterápiás gyógyszerek árversenyeztetése kapcsán a 2008 és 2014 közötti időszakban a PTE KK Onkoterápiás Intézetében és Központi Gyógyszertárában.

Anyag és módszer

A magas árfekvésű másod- és harmadgenerációs citosztatikus szerek szabadalmának lejártával, és a generikus gyógyszerek elérhetőségével átalakulhat a különböző gyógyszerek felhasználásának az aránya. Ezt az utat segítette a Pécsi Tudományegyetemen kialakított gyógyszer vaklicit rendszer, melynek célja a gyógyszerek árának a csökkentése és a generikumok fokozatos bevezetése volt, hiszen kezdetben a helyettesítő gyógyszerekkel komoly klinikai tapasztalat még nem állt rendelkezésre. Ezen módszerrel a gyakran alkalmazott hatóanyagok esetében háromhavonta kértünk újabb és újabb árajánlatokat a gyártó cégektől. A gyógyszerfelhasználás arányának megítélésénél az árajánlatokon kívül mindig figyelembe vettük az addigi klinikai tapasztalatokat is.

Eredmények

A generikus gyógyszerek bevezetésével a kemoterápiás szerek bekerülési költségét gyakorlatilag folyamatosan tudtuk mérsékelni. Összességében egy ötéves időszakban az egyes citosztatikumok árát átlagosan 90%-kal sikerült csökkenteni, egyfajta árzuhanási spirált kezdeményezve.

Következtetés

A gyógyszerszabadalmak lejártával a generikus, illetve bioszimiler gyógyszerek alkalmazása teljesen elfogadott gyakorlat világszerte. A különböző helyettesítő készítmények bevezetésével jelentős költségkímélési hatást lehet elérni, ami különösen fontos lehet az igen magas költségű onkológiai gyógyszerek vonatkozásában. Saját tapasztalataink is az árcsökkentés komoly lehetőségét bizonyították, a megtakarítás hosszú távú hatásaként újabb és hatékonyabb daganatellenes szerek befogadásának az esélyét növelve.

Előadás anyag letöltése

Prof. Dr. Mangel László Csaba

Dr. Mangel László egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Onkoterápiás Intézetének az igazgatója. Pszichiáter, sugárterápiás és klinikai onkológus szakorvos, palliatív medicina és egészségügyi menedzser képesítéssel is rendelkezik. A klinikai gyógyító munka mellett az egyetemi elvárásoknak megfelelően oktatással és kutatással is foglalkozik, szakterületei elsősorban a neuroonkológia, az uroonkológia és a modern sugárterápia. Kiindulva a különböző onkológiai kezelések magas bekerülési költségeiből az utóbbi években sokat foglalkozott egészségközgazdaságtani kérdésekkel is. Az utóbbi témakörben már több előadást tartott, közlemények szerzője, társszerzője volt.

Klinikai és valós életbeli eredményesség

2018. máj. 9.    •    17:00 - 18:00

Demográfiai faktorok elemzése a heveny szívinfarktussal regisztráltak körében

Németh Noémi1, Elmer Diána1, Horváth Lilla1, Molnárné Csákvári Tímea1, Pónusz Róbert1, Dr. Endrei Dóra2, Prof. Dr. Boncz Imre2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, 2Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ; Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet

Cél: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktussal regisztráltak demográfiai mutatóinak elemzése 2010 és 2016 között.

 

Anyag és módszer: A PULVITA Egészségügyi Adattárház aktív fekvőbeteg állományából leválogatott a keringésrendszeri betegségek főcsoportjába tartozó azon eseteket vizsgáltuk, ahol az ápolást indokló fődiagnózis (3-as típus) heveny szívinfarktus volt. A betegségek nemzetközi osztályozásában az I21-es kódokkal jelölt eseteket vettük figyelembe. Szociodemográfiai faktorokat (nem, átlagéletkor, lakhely/10.000 lakos) és  esetszámokat elemeztünk leíró statisztikai módszerekkel a vizsgált 7 éves periódus alatt. 

 

Eredmények: Az elemzett időszakra vonatkozóan összesen 139.701 esetet rögzítettek az adattárházban. A 2010-es éves esetszámot (19.075) 100%-nak tekintve a 2016-os év végéig (20.388) 6,88 %-os növekedés mutatkozott az esetek számában. 10.000 lakosra vetítve 391,3-ról 412,2-re nőt az esetek száma a vizsgált időszakban. Az ellátottak 57,8%-a férfi, 42,2%-a nő volt. A férfiak aránya valamennyi vizsgált évben meghaladta a nőkét. A mintában résztvevők átlagéletkora 67,4 év, a férfiaké 64,6 év, a nőké 71,2 év.  A beteg lakhelye szerinti megyéket tekintve a 10.000 lakosra jutó ellátott esetek száma 2010-ben (12,9) és 2011-ben a Baranya megyeiek (14,05), 2012-ben a Győr-Moson-Sopron megyeiek (14,2), 2013 és 2016 (13,31; 14,44; 12,03; 13,08) között a Vas megyeiek körében volt a legalacsonyabb. A vizsgált időszak valamennyi évében Békés megyében volt a legmagasabb a 10.000 lakosra jutó esetek száma, ez az érték 2010-ben 37,06, míg 2016-ban 32,06 volt.

 

Következtetés: A férfiak körében magasabb arányban és korábbi életkorban jellemző a heveny szívinfarktus megjelenése, mint a nőknél. A betegség 10.000 lakosra vetített megyénkénti előfordulását tekintve területi egyenlőtlenségeket találtunk, melyek összefügghetnek adott terület társadalmi-gazdasági helyzetével.  Kutatásunk rámutat azokra a területekre, ahol javasolt lenne a heveny szívinfarktus megelőzésére szolgáló prevenciós tevékenységek fokozása.

 

Előadás anyag letöltése

Németh Noémi

2014-ben végeztem a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán Egészségügyi gondozás és prevenció alapszakon, népegészségügyi ellenőrként. Említett intézmény Népegészségügyi mesterképzésén 2016-ban okleveles népegészségügyi szakember diplomát szereztem epidemiológia szakirányon. 2016 szeptemberétől PhD hallgató vagyok a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Egészségtudományi Doktori Iskolájában "A minőségbiztosítás egészségügyi és finanszírozási vonatkozásai" című témában.

Halálozási adatok és a szomatikus társbetegségek kapcsolata a mortalitással szkizofréniában: egy hazai országos, prospektív, illesztett kohorsz vizsgálat

Prof. Dr. Bitter István

Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest

Cél

Egy illesztett kohorsz vizsgálatot végeztünk a szkizofréniában történő halálozás, valamint a halálozás és a szomatikus betegségek és az öngyilkossági kísérletek kapcsolatának felmérésére.

Anyag és módszer

A NEAK adatbázisból választottuk ki a 2005 január 1 és a 2013 december 31 között min. 2 alkalommal szkizofrénia diagnózist kapott betegeket (BNO -10:F 20). Az individuálisan illesztett kontroll személyeket 5:1 arányban válogattuk ki ugyanabból az adatbázisból. Nem paraméteres módszereket használtunk a leíró adatok elemzésére;  továbbá Kaplan-Meier-féle túlélési analízist és Cox modellt alkalmaztuk az adatok elemzésére

Eredmények

Szkizofréniában (n = 65,169) a halálozás kockázata szignifikánsan magasabb volt (RR== 2.4; P < 0.0001),  mint a kontroll személyek (n = 325,435) között. Húsz éves korban a szkizofrénia csoportban a férfiak várható élettartama 11.5 évvel volt rövidebb a kontroll csoporthoz képest, a nőké pedig 13.7 évvel. A vizsgált csoportokban a szkizofréniához társuló szomatikus betegségek esetén az öt éves halálozási ráták a következők voltak a kontroll coporthoz képest: egyéb neurológiai betegségek (epilepszia és trans. iszkémiás attack nélkül) 8,06% vs 3,21%; Epilepszia: 8,86 vs 3,86; Akut alsó légúti infekciók: 81,41 vs 27,3; Egyéb infekciók: 16,06 vs 7,74; Külső okok: 22,61 vs 15,03; Emphysema/más COPD/asthma: 6,72 vs 2,69; Légzőszervi TBC: 9,24 vs 3,71; Malignus daganatok: 9,61 vs 6,03; Diabetes mellitus: 6,23 vs 2,59; Cerebo- és kardiovaszkuláris betegségek 7,85 vs 3,23; Májbetegségek: 6,12 vs 3,44.

Következtetés

Jelentősen magasabb a halálozás a szkizofrén betegek csoportjában, melyet főleg a társuló szomatikus betegségekben észlelt magasabb halálozás okoz. Ezen adatok is felhívják a figyelmet a korai komplex kezelési programok fontosságára szkizofréniában, a népegészségügyi programok kiterjesztésének szükségességére a pszichiátriai betegekre (pl. dohányzásról való leszoktatási), továbbá  az orvos és szakorvosképzés curriculumának újragondolása is szükséges a leírt magas halálozás csökkentésére.

Limitáció: Adatbázison alapuló obszervációs vizsgálat, mely nem teszi lehetővé az okok meghatározását az észlelt asszociációk esetén

Előadás anyag letöltése

Prof. Bitter István

Bitter István a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján dolgozik, egyetemi tanár. Szakvizsgázott neurológiából, pszichiátriából, pszichoterápiából és klinikai farmakológiából. Hét évet dolgozott külföldön: vendégorvosként (Németország), “visiting professor”-ként (New York University) és 3 évig vezette egy multinacionális cég központi idegrendszeri regionális kutatási tevékenységét. Tagja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) Irányító Testületének, elnöke az Európai Pszichiátriai Társaság Pszichofarmakológiai Szekciójának és társelnöke az European College of Neuropsychopharmacology “Schizophrenia Network”-jének. A Semmelweis Egyetemen több funkciója van, pl.  a Pszichiátriai Szakmai Grémium elnöke, a Klinikai Farmakológiai Grémium tagja, a Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola vezetője; PhD témavezetőként meghirdetett témája a klinikai pszichofarmakológia, e témából kurzust is vezet. Az Egészségügyügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának alelnöke.  A hazai MTMT adatbázis alapján közleményeinek száma 292, az azokra kapott idézetek száma 8 080 (2018.03.08).

A szubkután trastuzumab gyógyszerforma előnyei és azok transzferabilitása az intravénáshoz képest: Meggyőző tudományos bizonyíték vagy egyszerű marketing-fogás?

Dr. Inotai András1, Dr. Zemplényi Antal2, Kovács Sándor2, Alexei Willem Karpenko1, Dr. Ágh Tamás1, Prof. Dr. Kaló Zoltán1

1Syreon Kutató Intézet, 2Pécsi Tudományegyetem

Cél: A trastuzumab a korai és metasztatikus HER2+ emlőrák kezelésének meghatározó gyógyszere. A hatóanyaggal kapcsolatos legfontosabb változások a szubkután (SC) (bőr alá történő) adagolási forma megjelenése és az intravénás (IV) forma szabadalmi védettségének közeli jövőben történő lejárta. Az új gyógyszerbeadási forma a termékleírás alapján rövidíti a beadás időigényét az IV formához képest és – megfelelő kiegészítő eszköz használatával – a beteg otthonában, saját maga számára történő önálló beadását is lehetővé teszi. A kutatás célja összevetni a SC és IV trastuzumab gyógyszerforma különbségeit a hatásosság, biztonságosság/mellékhatásprofil, költségek és erőforrásfelhasználás, betegéletminőség, terápiahűség és betegelégedettség tekintetében.

 

Anyag és módszer: Szisztematikus irodalmi áttekintés segítségével (alkalmazott keresőfelületek: Pubmed, Web of Science) feltérképeztük, és megkülönböztettük az empírikus adatokkal alátámasztott tudományos bizonyítékokat a közlemények többi állításától.

 

Eredmények: 376 absztrakt felelt meg a kulcsszavainknak; a cím és absztraktszűrést követően 62 teljes szövegű közlemény azonosítására került sor. Az előzetes eredmények alapján empírikus bizonyítékok támasztják alá, hogy a SC gyógyszerforma beadása csökkenti az egészségügyi személyzet munkaidő igényét, valamint a betegek többsége által az IV-hez képest jobban preferált. A két gyógyszerforma mellékhatásprofilja összevethető. Ugyanakkor a gazdasági elemzések jelentős része a SC forma megtakarításait nyugat-európai szakdolgozói bérek mellett számszerűsítette. Az IV forma közeljövőbeni szabadalomvesztésének hatását a gyógyszer árára az egészség-gazdaságtani elemzések jellemzően nem vették figyelembe.

 

Következtetés: Irodalomkutatásunk előzetes eredményei alapján a SC trastuzumab gyógyszerforma bizonyos előnyei az IV formához képest az eltérő bérszínvonal és finanszírozási rendszer miatt a régiónkra nem, vagy csak korlátozottan transzferábilisek. Kérdéses emellett, hogy a SC beadási forma előnyeit a beteg, illetve az egészségügyi személyzet szempontjából lehet-e realizálni a gyakorlatban a hagyományos IV kemoterápiák mellett adott trastuzumab esetében? A régió országaiban az IV trastuzumabhoz való beteghozzáférés ugyanakkor jelentős korlátokkal terhelt. Az SC forma által a betegpreferencia tekintetében biztosított marginális előnyök kétséges, hogy érdemi árprémiumot tudnak-e majd igazolni régiónkban az IV formával szemben annak szabadalomvesztését követően.

 

Előadás anyag letöltése

Inotai András

Inotai András (PharmD, PhD) diplomáit a Semmelweis Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában szerezte. A Syreon Kutató Intézet gyógyszer-politikai kutatásokat koordináló vezető munkatársa; fő kutatási területei az egészségügyi technológiák gazdasági elemzése, egészség-gazdaságtani elemzések kritikai értékelése, betegségteher- és gyógyszerutilizációs vizsgálatok, gyógyszerpolitika és az egészségnyereség mérése. 2014-2015 között a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke. 2011 óta az ELTE egészség-gazdaságtani szakirányú mesterképzésének tantárgyvezető külső oktatója, 2016 óta részállású egyetemi adjunktus. Több, mint 40 magyar és angol nyelvű lektorált publikáció, könyv és könyvfejezet szerzője.   

Áttörés a Hepatitis-C kezelésében – Az interferon-mentes kezelések eredményességének vizsgálata a való életből származó adatok alapján

Vincziczki Áron Zoltán, Molnár Gábor, Dr. Bidló Judit, Schultzné Dr. Jászberényi Éva

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Cél

A Hepatitis-C betegség kezelése terén az elmúlt években robbanásszerű fejlődés ment végbe. 2013-ban befogadásra kerültek az első generációs proteáz-gátló készítmények, melyek a klinikai vizsgálatokban 60-80%-os gyógyulási arányt mutattak, azonban a hazai gyakorlatban hasonló eredményességet sajnos nem sikerült velük elérni.

2015-ben váltak elérhetővé hazánkban az interferon mentes terápiák, melyek a klinikai vizsgálatok során már 90 %-ot is meghaladó gyógyulási arányt jeleztek előre. Kutatásunkban a való életből származó adatok alapján azt vizsgálatuk, hogy ezen terápiák a gyakorlatban meg tudják –e közelíteni, el tudják-e érni a klinikai vizsgálatokban mért, rendkívül jó eredményeket.

Anyag és módszer

Az elemzésünk során a NEAK rendelkezésére álló gyógyszer-felhasználási adatokat vizsgáltuk meg, kiegészítve a diagnosztikai laborok jelentéseivel, továbbá a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Hepatitis Regiszteréből (HEPREG) származó adatokkal az egyes terápiák eredményességének megállapítására. Az eredményesség vizsgálatán túl alcsoport elemzést is végeztünk a megelőző és kiegészítő terápiák összehasonlítása érdekében.

Eredmények

A közel 1800 hazai beteg elemzése alapján a sofosbuvir+ledipasvir (SOF+LDV) kezelést kapó betegek, valamint a dasabuvir+ombitasvir/paritaprevir/ritonavir (ABT3D) kezelés esetében is meghaladta a 90%-ot a sikerességi ráta. Emellett az alcsoport elemzés során több olyan tényezőt is azonosítottunk, melyek véleményünk szerint befolyásolhatták az egyes terápiák eredményességét.

Következtetés

Az interferon-mentes terápiák az eddigi hazai tapasztalatok szerint a való életben is elérik a klinikai vizsgálatokban mutatott eredményeket, sőt, egyes alcsoportokban kis mértékben még felül is múlják azokat. Az eredményesség vizsgálatának további nyomon követése szükséges a nagyobb esetszám, a kapott eredmények megerősítése érdekében, illetve további alcsoportképzések segíthetnek a sikertelenség okainak felderítésében, ami végső soron még a kezelőorvosoknak is segítségül szolgálhat egy adott beteg számára legmegfelelőbb terápia kiválasztása érdekében.

Előadás anyag letöltése

Molnár Gábor

Molnár Gábor 2006-ban szerezte meg diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem Piacelemző főszakirányán valamint egészségügyi közgazdaságtan és technológiaelemzés mellékszakirányon. 2006 nyarától az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyszerügyi –, majd Ártámogatási Főosztályának munkatársa, ahol foglalkozott - többek között - a gyártói befizetések matematikai modellezésével illetve támogatáspolitikai elemzések készítésével is. 2013 óta a különkeretes gyógyszerek - köztük a Hepatitis-C kezelések - beszerzésével, felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos elemzési feladatokat lát el.

Nemzetközi szekció

2018. máj. 10.    •    9:00 - 11:00

Assessing the Health and Economic Impact of Pharmaceutical Care in Elderly Patients With Diabetes: a Systematic Literature Review

George Dennis Obeng

Eötvös Loránd University

INTRODUCTION: Diabetes is non-communicable disease associated with significant health and economic burden. Various therapy options are available depending on diabetes type and comorbidities. Caring for elderly patients with chronic conditions such as diabetes is more challenging due to their physical and cognitive impairment. Implementing pharmaceutical care in disease management could help achieving better treatment outcomes. This research aimed to assess pharmaceutical care of elderly diabetes patients from clinical-, patient- and economic perspectives.

METHOD: A systematic literature review was conducted using PubMed. Study eligibility was defined according to PICO; exclusion/inclusion criteria were defined for patients, intervention and outcome, however, restriction for control group was not applied. Case-studies were excluded.

RESULTS: From the 496 identified records, 31 studies were included. Type 2 diabetes was investigated in 24 studies and in 7 cases type was not clearly defined. Fourteen studies used ‘elderly age’ as a patient selection criteria and 19 had mean age above 60 years in the studied population. Number of studies investigating clinical, patient and economic perspectives were 19, 13 and 8, respectively. The most frequently investigated clinical outcomes were HbA1c level (n=19) and fasting blood glucose level (n=10); 16 and 9 studies found significant reduction in these parameters in patients receiving pharmaceutical care, respectively. Regarding patient perspective, 9 studies investigated the effect of pharmaceutical care on adherence; 7 found significant improvement. Three full economic evaluations and 5 cost-analyses investigated the economic impact of pharmaceutical care; 4 cost-analyses found lower direct costs of diabetes care for the intervention group.

CONCLUSION: Our findings suggest that pharmacists could play an important role in the diabetes management of elderly patients. We found that pharmaceutical care could improve key clinical parameters and medication adherence. Although studies suggest that pharmaceutical care might affect direct cost of care positively, further studies with broader perspective are required.

Előadás anyag letöltése

George Dennis Obeng

I am George Dennis Obeng a current international student of Eötvös Loránd University offering Msc. Health care Policy Planning and Financing with speciality in health ecnomics. My prevoius bachelor degree was in Public health field (Specifically Nutrition). I have worked in diverse field of health in different national and international organisation including   Oxfam Great Britain, UNHCR and Other NGOs with 3 years experience  with Ministry of Health / Ghana Health Service at Municipal/ Regional Management level.

In Hungary, I have some reseach experience with kaposvár Medicopus KFT of the University of kaposvár and the Hungarian Red Cross.

This abstract is a reseach carried out by myself and the co-authors listed. it is collaborative work between  people from various academic and research institution in Hungary including: Eötvös Loránd University, Syreon Research Institute, Semmelweis University, University of Pécs. I would there wish to make an oral presentation in the coming META Conference.

Economic Evaluation of Total Hip Arthroplasty Anterior Approach in a Tertiary Hospital Setting in Hungary: A Cost Minimization Study.

Elizabeth Owoabasi Joshua1, Gábor Bücs2, Sándor Kovács3, Antal Tamás Zemplényi Dr.3

1Department of Social Science, Eötvös Loránd University, 2Medical Centre of the University of Pécs, Department of Traumatology and Hand Surgery, 3Healthcare Financial Management Department, University of Pecs

Background: Total hip arthroplasty (THA) is a successful clinical orthopaedic surgical intervention executed in several different surgical procedure. Comparing the anterior (AA) and anterior- lateral (AL) approach of THAs, there were no clinical evidence of one approach being superior to the other in adult patients. Assessing the healthcare costs associated with the procedures will be of increasing significance due to the growing demand in the ageing population.

Objective: The aim of this study was to find out which approach of THA minimizes costs, comparing the AA and the AL approach in a tertiary hospital in Hungary.

Methods: Targeted literature review and personal interviews with orthopaedists were conducted to compare clinical efficacy of AA and AL approach. A retrospective, cost minimization analysis was performed in patients undergoing AA or AL to determine which alternative has lower cost. Data on patient demographics, medical and treatment information as well as the resource utilization data were collected from electronic records in 2017. Unit costs were provided by the hospital. Resource utilization and direct healthcare cost were estimated from provider’s perspective.

Results: 82 patients underwent AA and 88 underwent AL. The average total cost of surgery per patient was 832,340 Ft (SD 118,919) in the AA group and 859,357 Ft (SD 105,701) in the AL group. Difference in mean surgical time was statistically not significant (125.0 vs 117.9 minutes, P-value= 0.1755). Smaller percentage of patient in the AA group were transferred to rehabilitation centre than in the AL group (35.8% vs 64.2%, P-value=0.009) and average length of hospital stay was shorter in the AA group (6.38 vs 9.56 days, P-value= <.0001).

Conclusions: The single- centre, observational study shows that AA of THA minimizes cost compared to AL. The generalizability of these findings for health systems with different cost structure may be limited.

 

Előadás anyag letöltése

Zemplényi Antal Tamás

Zemplényi Antal Tamás (MSc, PhD) a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett közgazdász diplomát (2004), 2012-ben okleveles egészségpolitikai szakértő mesterdiplomát szerzett (2013) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán, majd 2016-ban egészség-gazdaságtan témakörében PhD fokozatot szerzett a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájában. 2007 óta Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Gazdálkodási Igazgatóságát vezeti. 2015-ben csatlakozott a Syreon Kutató Intézethez szenior egészségügyi-közgazdászként. Munkája során az egészségügyi technológia-értékelés, modellezés, költség-haszon elemzése, betegszintű költségszámítás és DRG finanszírozás területén szerzett jelentős tapasztalatokat. Antal a Magyar Egészség-Gazdaságtani Társaság jelölt elnöke.

The Introduction of a Threshold For The Icer and The Implications for Reimbursement of Drugs in the Dutch Healthcare System

Alexei Willem Karpenko, Joost Willem Geenen, Rick Alexander Vreman, Anke Marijin Hövels

Division of pharmacoepidemiology and clinical pharmacology, Utrecht Institute for Pharmaceutical Sciences, Utrecht University, Utrecht, The Netherlands

OBJECTIVES: The National Health Care Institute (ZIN) advises the minister of healthcare (MOH) if a drug should be reimbursed. Recently it was suggested to implement a threshold value for the Incremental cost-effectiveness ratios (ICER) that is related to the burden of disease (BOD). The higher the BOD, the higher the threshold of cost per QALY. This research aims to explore how the introduction of a threshold for ICERs based on BOD for drugs would influence the current reimbursement of drugs using a retrospective analysis.

METHODS: All reports of economic analyses that were part of an HTA assessment published by ZIN from 1-jan-2010 to 1-apr-2018 were used and data were collected using a standardized case report form. From these publications, the appraisal outcomes, ICERs and BOD were extracted. If the BOD calculation using the proportional shortfall method was missing it was completed using the WHO-rapport “Burden of disease”. Several possible thresholds as suggested in ZIN guidelines were used as threshold values.

RESULTS: ZIN published 295 recommendations on reimbursement. 51 publications included a pharmacoeconomic analysis from which an ICER and a BOD could be obtained. Without a threshold linked to BOD 81% of all drugs were reimbursed. If a threshold linked to three BOD strata was used, i.e. €20.000 per QALY for a BOD between 0-0,4, €50.000 per QALY for a BOD between 0,4-0,7 and €80.000 per QALY for a BOD between 0,7-1, only 33% of drugs would be reimbursed.

CONCLUSIONS: Based on our data the use of a threshold based on BOD would substantially decrease the number of reimbursable drugs in the Netherlands. More research is needed on the impact of using a threshold on prices and reimbursement rates and the best form of implementation to assure overall system equity and efficiency. 

Előadás anyag letöltése

Aljosja Karpenko

Aljosja Karpenko is currently a research intern at Syreon Research Institute in Budapest where he is finishing his master thesis. He graduated from the bachelor Pharmacy in 2016 and continued the master program Pharmacy at Utrecht University, where he is the president-elect of the ISPOR student chapter, and the master program Health Economics, Policy and Law at the Erasmus University Rotterdam. Between his bachelor and starting his masters, he was a full-time board treasurer of the study association. U.P.S.V. “Unitas Pharmaceuticorum” where he represented over 1200 pharmacy students and was responsible for all financial and legal aspects. Aljosja is passionate about ensuring the sustainability of healthcare and keeping drug-prices affordable.

Results of a Targeted Literature Review on the Cost-Effectiveness Models Developed for Retinopathy of Prematurity

Németh Bertalan1, Dr. Zelei Tamás1, Dr. Széles György1, Jakab Ivett1, Fabian Schmidt2, Prof. Dr. Kaló Zoltán3

1Syreon Kutató Intézet, 2Orphan Europe Ltd., Paris, France, 3Syreon Kutató Intézet, Budapest és Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

OBJECTIVES: Retinopathy of Prematurity (ROP) is an abnormal retinal neuronal and vascular development in preterm infants, that can lead to visual impairment or blindness. To our knowledge there has been no recent literature review focusing on the health economic aspects of ROP, therefore the objective of this research was to conduct a targeted review of the literature in order to identify articles on the health economics of ROP, to support future health economic modelling.

METHODS: A targeted literature search was conducted in PubMed Medline, EMBASE, and four other relevant health economic databases. The search was limited to English language papers. Due to the overlap of the coverage of the databases, search results were de-duplicated first, followed by title and abstract screening. Articles deemed relevant were analyzed in full text. The essential pieces of information were gathered from studies included in the full-text review, and were compared via tables in a structured way.

RESULTS: A total of 117 titles and abstracts were reviewed from the databases, of which 24 were removed during de-duplication, and after screening titles and abstracts, an additional 83 were excluded. Finally, 10 full-text papers were reviewed, of which 9 articles were included in the qualitative synthesis. Results of the review include that the 8 out of 9 studies used decision tree modelling, and that all models that were built to support cost-utility analyses (7 out of 9) extrapolated costs and benefits over a lifetime horizon. Seven of the nine articles assessed monocular and bilateral ROP separately.

CONCLUSIONS: Based on the results, decision tree modelling is a widely accepted methodology in the case of ROP, as well as choosing a lifetime horizon. These, together with other findings of the review, can be potentially used to guide the construction of health economic models to assess the cost-effectiveness of ROP.

Előadás anyag letöltése

Németh Bertalan

Németh Bertalan a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett Gazdaságmatematikai elemző közgazdász - Operációkutató szakon, majd elvégezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan szakirányú továbbképzését. Bertalan 2010 és 2015 között a Technológia-értékelő Főosztályon dolgozott egészség-gazdaságtani elemzőként, 2015 óta a Syreon Kutatóintézet szenior elemzője, ahol elsősorban az egészség-gazdaságtan, a modellezés, és az egészségügyi statisztikák területén vesz részt különböző projektekben.  Bertalan a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke, tagja volt a nemzetközi EUnetHTA projektnek, az ISPOR HTA Kerekasztalnak, továbbá jelenleg is tagja az IME-META Konferencia Tudományos Bizottságának. Bertalan tagja az ISPOR HTA tréning oktatói csapatának, és a HTA tárgy felelőse az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen.
 

Egészségpolitika II.

2018. máj. 10.    •    11:30 - 12:45

Az idős magyar lakosság halálközeli gyógyítási költségeinek korcsoportok szerinti vizsgálata az OEP finanszírozási adatainak felhasználásával

Koczor-Keul Melinda

Pannon Egyetem

Cél

Az egyén élete során az egészségügyi kezelések költségeinek java része a halál előtti években vagy hónapokban halmozódik fel, függetlenül attól, hogy a halál bekövetkezésének pillanatában az illető éppen hányadik életévében járt. Az idősek esetében ezek az egészségügyi költségek magasabbak bármelyik másik korcsoportnál, mivel ők azok, akik általában a legközelebb vannak a halálhoz. Jogosnak tűnik ezért a feltételezés, hogy a társadalmi elöregedésnek fontos következményei lehetnek a jövő egészségügyi rendszereinek fenntarthatóságára. Ezek azok az okok, amelyek arra ösztönöztek, hogy azt vizsgáljam, miként alakulnak az idősek egészségügyi kiadásai az élet végén.

Anyag és módszer

Ezen a területen a magyarországi szakirodalom hiányos, egyéni bontású adatok alapján még nem vizsgálták a halál előtt felmerülő egészségügyi kiadásokat. A kutatáshoz használt adatok az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Tételes Egészségügyi Adattárából (TEA) kerültek leszűrésre, az OEP által összegyűjtött elszámolási adatokból származnak. A magyarországi egy biztosítós rendszernek, a nagy esetszámnak és a teljes populációra kiterjedő adatoknak köszönhetően rendszer szintű következtetések levonására volt lehetőségem. A kutatásba azt a 95.850 személyt vontam be, akik 2014 során haláloztak el, és betöltötték a 65. életévüket, tehát idősnek számítanak. A vizsgálatokat tehát nem egy mintán, hanem a biztosítással rendelkező teljes magyar populáción végeztem el, akik megfeleltek a fent említett két feltételnek.

Eredmények

Az idősek egészségügyi kiadásai az élet utolsó hét hónapjában növekednek meg szignifikánsan az előző hónapokhoz képest, úgy a nők, mint a férfiak esetében. 

A kor előrehaladtával az idősek halálközeli egészségügyi kiadásai csökkennek.

Az idősek halálközeli egészségügyi kiadásainak összetétele a kortól függ. A kor előrehaladtával a krónikus fekvőbeteg ellátás költségei egyre nagyobb hányadát képezik a halálközeli kiadásoknak, míg az aktív fekvőbeteg ellátás kiadásainak részaránya csökken.

Következtetés

A haldokló idős betegek esetében az életet fenntartó beavatkozásokra fordított összegek csökkentésével nem lehet érdembeli csökkenést elérni a makroszitű egészségügyi kiadásokban.

Előadás anyag letöltése

Koczor-Keul Melinda

1978-ban születtem Brassóban. Közgazdász diplomámat a Brassói Transilvania Egyetemen szereztem, majd mester szintű tanulmányaimat is ebben az intézményben végeztem. 2003 és 2011 között a Brassói Transilvania Egyetem oktatója lettem, előbb tanársegédként majd adjunktusként. 2011-ben kapcsolódtam be óraadóként a Pannon Egyetem Alkalmazott Gazdaságtan Tanszékének munkájába, majd ezt követően ennek a tanszéknek lettem a tanársegédje. Doktori tanulmányaimat 2018-ban fejeztem be a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori iskolájában. Jelenleg a Vállalat-gazdaságtan tanszéken folytatok oktató-kutató tevékenységet.

A járóbeteg-ellátás és az aktív fekvőbeteg-ellátás létszám és jövedelem helyzete 2010-2015 között

Elmer Diána1, Dr. Endrei Dóra2, Dr. Ágoston István3, Németh Noémi1, Nagy-Balázs Diána4, Prof. Dr. Boncz Imre3

1Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudomány Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, 2Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, 3Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudomány Kar, Egészségbiztosítási Intézet, 4Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudomány Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet

Cél: Az egészségügyi rendszerek humánerőforrásának negatív irányú változása a biztonságos és hatékony ellátást veszélyeztetheti, ezért hazai és nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap az egészségügyi szféra létszám és jövedelem helyzete. Ezen kiemelt szakmapolitikai kérdéskörben tűztük ki célul a járóbeteg-ellátásban és az aktív fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok és szakdolgozók létszámának és jövedelmének alakulását 2010 és 2015 között.

 

Anyag és módszer: Dokumentumelemzésünk alapját az Egészségügyi Nyilvántartási Képzési Központ adatbázisa (OSAP 1626 számú adatgyűjtési program) képezte. Elemzésünkbe a következő egészségügyi szakemberek kerültek bevonásra mindkét területről: általános orvosok, szakorvosok, fogorvosok, fogszakorvosok, gyógyszerészek, szakgyógyszerészek, ápolók, dietetikusok, gyógytornászok, szülésznők, védőnők és mentőtisztek. Meghatároztuk a havi átlag reáljövedelem és alapilletmény, valamint a havi dolgozói átlaglétszám alakulását minden érintett szakmacsoport esetében 2010-2015 között. 

 

Eredmények: 2010 és 2015 között az aktív fekvőbeteg-ellátásban és a járóbeteg-ellátásban is a szakorvosok reáljövedelme (+99046 Ft, +117196 Ft) és reál alapilletménye (+57048 Ft, +88489 Ft) nőtt a leginkább. Átlaglétszám változás az aktív fekvőbeteg-ellátásban +11%, a járóbeteg-ellátásban -25% volt.

 

Következtetés: Az elmúlt időszakban jelentős szakmapolitikai döntések hatására növekedett az egészségügyi dolgozók létszáma és jövedelmi viszonyaik is pozitív irányba mozdultak el. Azonban az egyes foglalkoztatási csoportokban eltérő tendenciákat is tapasztalhatunk, ezért továbbra is érdemes monitorozni az egészségügyi dolgozók létszámát és jövedelmi viszonyait a szükséges beavatkozási pontok feltérképezése érdekében.

 

Elmer Diána

2014-ben szereztem meg a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán gyógytornász-fizioterapeuta BSc diplomámat, majd 2016-ban egészségügyi menedzser MSc diplomámat is.

2016. szeptember óta a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola nappali tagozatos doktorandusz hallgatója vagyok.

Kutatási területem a magyar egészségügyi dolgozók bér és létszám helyzetének feltérképezése.

Csökkenti-e a járóbeteg-ellátáshoz való jobb hozzáférés a kórházi tartózkodást?

Elek Péter1, Molnár Tamás2, Váradi Balázs PhD3

1Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, 3Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet és Eötvös Loránd Tudományegyetem

Cél

2010 és 2012 között az európai uniós TIOP 2.1.2. program keretében új járóbeteg-szakrendelőket létesítettek húsz elmaradott magyarországi kistérségben. Ezt a kvázi-kísérletet használjuk ki a járó- és fekvőbeteg-ellátás közötti helyettesítés mértékének becslésére.

Adatok és módszerek

A húsz fejlesztett kistérséghez propensity score alapú párosítással húsz kontroll kistérséget választottunk. A fejlesztett és kontroll kistérségek lakosságának 2008-2015. évekre vonatkozó anonimizált egyéni szintű járó- és fekvőbeteg-ellátási paneladatait használjuk. Fix hatású Poisson és fix hatású logit modelleket becsülünk az egyéni szintű járó- és fekvőbeteg-ellátási esetszámra és valószínűségre, valamint ezek alcsoportjaira, például a potenciálisan elkerülhető kórházi tartózkodásra (potentially avoidable hospitalization, PAH). Modelljeinkben kontrollálunk a fejlesztett és kontroll kistérségek fejlesztés előtti kisebb eltéréseire és az egészségügyi ellátórendszer egyéb (nem járóbeteg-szakellátási) elemeinek időbeli változásaira. Végezetül instrumentális változós modellel becsüljük meg, hogy – a kvázi-kísérlet alapján – a járóbeteg-szakellátási költségek emelése mennyivel csökkenti (vagy esetleg növeli) a fekvőbeteg-ellátási költségeket. 

Eredmények

Modelljeink szerint a járóbeteg-ellátási megjelenések száma 19%-kal nőtt, a kórházi tartózkodások száma pedig 1,6%-kal csökkent a fejlesztések hatására, de a PAH ennél nagyobb mértékben, 5%-kal csökkent. A PAH-on belül elsősorban a kardiológiai (angina, pangásos szívelégtelenség, magasvérnyomás-betegség) és diabétesz diagnózisú hospitalizáció esett vissza, miközben az ezekhez a diagnózisokhoz tartozó járóbeteg-esetszámok az átlagnál nagyobb mértékben (a vonatkozó laboratóriumi esetszámok például 80-100%-kal) emelkedtek.

Dinamikus modellspecifikációnk szerint a PAH hatások rögtön a fejlesztés utáni évben jelentkeztek, a nem potenciálisan elkerülhető kórházi tartózkodás viszont csak több éves késleltetés után kezdett csökkenni. Instrumentális változós becsléseink alapján a járóbeteg-szakellátási költségek egy forinttal való növelése 0,6 forinttal csökkenti a fekvőbeteg-kiadásokat.

Következtetés

Eredményeink arra utalnak, hogy (1) a járóbeteg-szakellátás közelebb hozása a korábban nem ellátott lakossághoz érdemi egészségnyereséggel jár, (2) és jelentős helyettesítés figyelhető meg a járó- és fekvőbeteg-ellátás között, azaz a járóbeteg-szakellátás kiterjesztésének teljes változó költsége a korábban gondoltnál alacsonyabb lehet.

Előadás anyag letöltése

Elek Péter

Elek Péter 2010-ben szerezte PhD fokozatát statisztikából, majd 2011 óta az ELTE Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Tanszékének adjunktusaként dolgozik. Kutatási területe az alkalmazott ökonometria és az empirikus egészség- és munkagazdaságtan. Számos egészségpolitikai értékelésben vett részt statisztikai-ökonometriai szakértőként. Egészség-gazdaságtani témájú nemzetközi folyóiratcikkei a Health Economics, Health Policy és Health Policy and Planning folyóiratokban jelentek meg. 2016-ban elnyerte a META nemzetközi publikációs díját.   

PET/CT Központi Várólista: e-beutalótól az e-leletig

Dr. Pálosi Mihály, Dr. Nagy Júlia, Deme Judit, Hollosy Emilia

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

Cél

2017. július 1-től a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő átvette a PET/CT Központi Várólista Rendszer működtetését az Országos Vérellátó Szolgáltatótól.    A rendszer megújításának célja a daganatos betegek diagnosztizálásában kiemelt szerepet játszó PET/CT ellátásban a hozzáférési idők csökkentése, az aránytalanságok javítása. Jelentős problémát okozhat az ellátásban a késedelem, amennyiben a betegek nem időben jutnak  az igényelt egészségügyi ellátáshoz, elsőként a diagnosztikához. A rendszer ennek a problémának a megoldását kívánta elsődlegesen támogatni. Kiemelt cél az ellátás tervezési,  szervezési feladatok, szakmai  feltételek, igények támogatása, a minőségbiztosításhoz szükséges adatok kezelése is.

Anyag és módszer

Az új alkalmazás egy megújított on-line valósidejű zárt informatikai felületen kapcsolja össze a beutaló orvost, a beutalási igényt elbírálókat, a PET/CT szolgáltatókat. Az ellátási lista kezelés  modelljében kiemelt funkció a beteg ellátási igényének elektronikus benyújtása  a  kezelő orvos által. A beutaló az igény elbíráláshoz szükséges valamennyi tartozékot tartalmazza, ideértve a megelőző vizsgálatok eredményét is.  A további értékelést nem igénylő indikációk esetén a beutalási igény automatikusan megjelenik a kijelölt PET/CT Szolgáltatónál. A szakmai előzetes elbírálási igénnyel rendelkező vizsgálati igények esetén  a beutalási igényt szakmai bizottság vizsgálja. Az igény azonnal megjelenik - postai közreműködés nélkül -  a bizottság tagjainál, akik  az értékelést az informatikai felületen végzik, nem szükséges a tagok részéről a térben és időben  egyidejű jelenlét. A rendszer a Szolgáltatók által feltöltött kapacitás adatok alapján ütemezi az ellátásokat, irány dátumot jelöl ki a szakmailag megengedett  várakozási időn belül. A vizsgálat eredményét is a rendszeren belül dokumentálják, a lelet azonnal visszakerülhet a  beutaló orvoshoz.  

Eredmények 

A rendszer technikailag sikeresen, fennakadások nélkül működik mintegy 1032 felhasználóval. Az eljárási idők, az igényelt indikációk jól ellenőrizhetők, értékelhetők a résztvevők együttműködése megfelelő. A várólista regisztrálás minden teljes körű, elszámolás csak regisztrált tételre történhet. 

Következtetés

Az informatikai felületen működtett valósidejű  várólistáknak, ellátási listáknak a jövőben is jelentős szerepe lehet az ellátás megfelelő szervezésében, a hozzáférés javításában.

Előadás anyag letöltése

Dr. Pálosi Mihály főosztályvezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

A Semmelweis Egyetemen az Általános  Orvostudományi Karon végzett. 2007-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársa. 2011-től az Elemzési, Orvosszakértői és Ellenőrzés Főosztály, 2012-től a Projektigazgatási Főosztály, 2017-től a Projeketigazgatási és  Adatszolgáltatási Főosztály vezetője.  

Hospice-palliatív ellátás szabályozási és finanszírozási kérdései

Dr. Dózsa Csaba1, Illés Lilla2, Dr. Csikós Ágnes3

1Miskolci Egyetem, Med-Econ Kft., 2Med-Econ Kft., 3Pécsi Tudományegyetem

Problémafelvetés

A hospice-palliatív ellátás viszonylag új diszciplínaként keresi az útját a hazai egészségügyi ellátórendszerben. A jelenlegi ellátási formák, amelyek még nem érhetők el az ország egész területén csak részben fedik le a lehetőségeket és a más országokban, de részben már hazánkban is működő ellátási formákat.

Anyag és módszer

Idén tavasszal helyzetfeltáró elemzést végeztünk a hospice-palliatív szolgáltatók és vezető szakemberek körében kérdőív és interjúk formájában. Emellett leíró statisztikai módszerekkel elemeztük a közfinanszírozott ellátói kapacitásokat, igénybevételt, lakossági hozzáférést az éves NEAK finanszírozási adatok alapján.

Eredmények

Elemzésünkben megállapítottuk, hogy nem egységes a hospice-palliatív szavak használata a szabályozásban. Magyarországon még nem arányos a hozzáférés a hospice-palliatív ellátáshoz, a fekvőbeteg hospice kapacitások (310 ágya) még nem érik el a WHO szerinti ajánlást (kb. 500 ágy). Az évente 32-33 ezer daganatos beteg legalább 2/3-a számára (20-22 ezer fő) lenne szükséges hospice ellátás biztosítása, de az éves igénybevétel alig éri el a 7-8 ezer főt. Továbbá számos ellátási forma hiányzik még a hazai egészségügyből (aktív jellegű palliatív osztály vagy részleg, szakrendelés, nappali ellátás). A meglévő NEAK finanszírozás nem fedezi az elvárt színvonalú ellátások költségeit, rendszeres ráfordítás adatgyűjtésre van szükség. Továbbá felül kell vizsgálni a felírási jogosultságokat, hogy a palliatív jártasságú orvosok szélesebb körű ellátást tudjanak biztosítani a gyógyszer és gyógyászati termékek tekintetében a végstádiumú betegek számára.

Következtetés

A hazai egészségügyi szabályozásban, joganyagban szükséges a megfelelő fogalmak egységes szabályozása és használata. Javasolt egy komplex, legalább középtávú hospice-palliatív ellátás fejlesztési és szabályozási program kidolgozása és megvalósítása. A hiányzó fekvőbeteg és otthoni szakápolási kapacitások fejlesztése, első sorban a hiányzó területeken, a hiányzó ellátási formák leszabályozása, ösztönzés ezek létrehozására és működtetésére.

Dr. Dózsa Csaba

Dr. Dózsa Csaba 1994-ben szerzett közgazdasági oklevelet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán, egyetemi tanulmányai alatt a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt. 1997-1999 között világbanki ösztöndíjjal Spanyolországban folytatott posztgraduális tanulmányokat (Universidad de Barcelona y Pompeu Fabra, Barcelona) az egészség-gazdaságtan területén és szerzett egészség-gazdaságtani mester diplomát. 2011-ben megszerezte a PhD fokozatot egyészségügyi menedzsment területen a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájában. 1994-től 2005. májusáig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozott, 2002. júniusától az egészségügyi szolgáltatásokat felügyelő főigazgató-helyettesként, majd az Egészségügyi Minisztérium közgazdasági helyettes államtitkára volt (2005. V.- 2006. VI.), fő feladata a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv egészségügyi és egészségipari programjainak tervezése volt. 2006. júliusától a Med-Econ Humán Szolgáltató Kft. ügyvezetője. 2010-től a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának egyetemi adjunktusa, majd 2012. januártól egyetemi docense.

Egészségügyi technológiaértékelés

2018. máj. 10.    •    12:45 - 13:45

Egészségügyi technológiák beruházási döntéseinek vizsgálata a fejlesztés korai szakaszában

Varga Gábor1, Bendes Rita2, Dr. Zemplényi Antal2, Dr. Nagy Balázs2, Prof. Dr. Kaló Zoltán2

1Osmotica Kft, 2Syreon Kutató Intézet

Cél

Az egészségügyi technológiák fejlesztési költségeinek mértéke miatt nagy hangsúly kerül a K+F források hatékony felhasználására. Ehhez szükséges, hogy már a fejlesztés korai szakaszában információ álljon rendelkezésre a K+F beruházás várható megtérüléséről. A kutatás célja az egészségügyi technológiák befektetési döntéseihez használatos módszerek vizsgálata a fejlesztés korai fázisaiban.

Anyag és módszer

A korai fázisban történő értékelés elősegíti a kutatás-fejlesztés hatékonyabb megtervezését, hozzájárulva a fejlesztéssel kapcsolatos bizonyítékok szintéziséhez, a bizonytalanságok és kockázatok mérsékléséhez. Ezzel lehetővé válhat a tudományos alapon történő, megalapozott ’go – no go’ döntések meghozatala innovatív technológiák esetén is.

A kutatás kétféle módon közelíti meg a korai értékelés vizsgálatát. Az egyik a befektető/szponzor nézőpontja, a másik a korai értékelésben használható módszerek összegyűjtése és feltérképezése.

A korai értékelés módszereinek összegyűjtése és a befektetői nézőpont kialakítása célzott irodalomkutatással és szakértői interjúk segítségével történt.

Eredmények

A korai fázisban alkalmazható módszereket három fő csoportra oszthatjuk:

1. A bizonytalanságokat számszerűen meghatározó és befektetési döntéseket informáló módszerek

2. Szakértő vagy más véleményeket és nézeteket használó módszerek a hiányzó bizonyítékok problémájának kezelésére

3. Korai egészség-gazdaságtani modellezési módszerek

Az egyes módszerek a kutatás különböző szakaszaiban eltérő súllyal használhatók. Ezek kiválasztását jelentősen befolyásolja a végrehajtásukhoz szükséges bemeneti adatok, illetve az eredményül kapott információk jellege és alkalmazhatósága.

Következtetés

A korai egészség-gazdaságtani értékelés célja az új, a fejlesztés korai fázisában lévő technológia megalapozott befektetési/beruházási döntéseinek támogatása. A K+F+I költségek mértéke miatt szükséges lenne egy, a módszereket részletező, a gyakorlatban a ’go – no go’ döntésekhez használható útmutatóra mely mind az ipari szereplők, mind az akadémiai szektor számára referenciaként szolgálhat.

Előadás anyag letöltése

Bendes Rita, Varga Gábor

Bendes Rita a  Semmelweis Egyetem Egészségügyi ügyvitelszervező alapszak után az ELTE angol nyelvű Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterszakán szerzett diplomát 2017-ben. Jelenleg junior egészség-gazdaságtani szakértőként dolgozik a Syreon Kutató Intézetben. Volt lehetősége egy szemesztert a Rotterdami Erasmus Egyetemen tanulni, ahol többek között egészség-technológiai értékelés, biostatisztika és epidemiológia tárgyakat hallgatott. Különös érdeklődési körébe tartozik a gyógyszerpolitika, gyógyszer-gazdaságtan és az egészség-technológiai értékelés.

Varga Gábor közgazdasági diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2015-ben diplomázott egészség-gazdaságtanból. Jelenleg egy, az Egyesült Államokban székelő nemzetközi gyógyszerészeti holding magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója. Az elmúlt 9 évben aktív szerepet játszott az Egyesült Államok és az EU területén forgalomba hozatali engedélyt kapott generikus gyógyszerek fejlesztésében. Korábban egy St-Louis-i központú szénszálgyártó cég operatív igazgatójaként 2.000 beosztott munkáját felügyelte és irányította, azt megelőzően a Raiffeisen Lízing Rt. vezérigazgatója volt. Az elmúlt 25 évben tapasztalatot szerzett a vállalatirányításban és üzletfejlesztésben, felelős döntéseket hozott stratégiai kérdésekben.

Kariprazinnal elérhető QALY többlet meghatározása - Hazai gyógyszerfejlesztés, hazai modellezés

Németh Bertalan1, Prof. Dr. Bitter István2, Prof. Dr. Ron Akehurst3, Kóczián Kristóf4, Tóth Bernadett4, Deák Izabella4, Horváth Margit4, Molnár Anett1, Dr. Nagy Balázs5, Prof. Dr. Vokó Zoltán6, Prof. Dr. Kaló Zoltán6

1Syreon Kutató Intézet, Budapest, 2Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest, 3School of Health & Related Research, The University of Sheffield,, 4Richter Gedeon Nyrt., Budapest, 5Syreon Kutató Intézet, Budapest; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék, 6Syreon Kutató Intézet, Budapest és Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

Bevezetés: Kutatásunk fő célja a kariprazin kezeléssel elérhető életminőséggel korrigált életév (QALY) többlet meghatározása volt  risperidonnal összehasonlítva. A klinikai vizsgálati eredmények alapján a predominánsan negatív tünetes szkizofréniában szenvedő betegek körében számszerűsítettük a vizsgálatok időtávján túlmutató hasznokat.

Anyagok és módszerek: Mohr és Lenert módszertana a szkizofrénia tüneteinek kategóriáját (pozitív, negatív, kognitív) és súlyosságát is figyelembe veszi. Az általuk meghatározott egészségi állapotokra alapozva konstruáltunk egy Markov döntési modellt. Az egészségi állapotok közötti átmenetek fő forrása egy randomizált, kontrollált kettősvak klinikai vizsgálatból származik, ahol mind az elsődleges, mind a másodlagos végpont szerint a kariprazin szignifikánsan jobbnak bizonyult a komparátoránál. A modell a klinikai paraméterek (PANSS - Pozitív és Negatív Szindróma Skála) alapján becsüli meg a minőséggel korrigált életéveket. A Markov átmeneti valószínűségi mátrix hiányzó paramétereit Bayes-i elemzéssel becsültük. A modell figyelembe veszi a mellékhatásokat, a mortalitást, a terápiaváltás lehetőségét is.

Eredmények: Az első év végére a kariprazin karon 15% ponttal több beteg került a Mohr és Lenert féle legenyhébb súlyosságú állapotba a risperidon karhoz képest. A modell már az első év után közel 0,03 QALY többletet mutatott a kariprazin javára. Az eredményeket determinisztikus és probabilisztikus érzékenységi vizsgálatok és szcenárió analízisek is megerősítettek.

Következtetések: A Markov modell egyértelműen demonstrálta, hogy a predominánsan negatív tünetes szkizofréniában szenvedő betegek körében a kariprazin klinikai előnyei a risperidonnal szemben már 1 év során is jelentős életminőséggel korrigált életévekre fordíthatók.

 

Előadás anyag letöltése

Németh Bertalan

Németh Bertalan a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett Gazdaságmatematikai elemző közgazdász - Operációkutató szakon, majd elvégezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan szakirányú továbbképzését. Bertalan 2010 és 2015 között a Technológia-értékelő Főosztályon dolgozott egészség-gazdaságtani elemzőként, 2015 óta a Syreon Kutatóintézet szenior elemzője, ahol elsősorban az egészség-gazdaságtan, a modellezés, és az egészségügyi statisztikák területén vesz részt különböző projektekben.  Bertalan a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke, tagja volt a nemzetközi EUnetHTA projektnek, az ISPOR HTA Kerekasztalnak, továbbá jelenleg is tagja az IME-META Konferencia Tudományos Bizottságának. Bertalan tagja az ISPOR HTA tréning oktatói csapatának, és a HTA tárgy felelőse az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen.
 

A hazánkban futó szervezett méhnyak, emlő, vastag-és végbéldaganat szűrési programok monitorozásához szükséges adatok gyűjtése és elemzése

Csanádi Marcell1, Dr. Széles György1, Dr. Pitter János György1, Fadgyas-Freyler Petra2, Korponai Gyula Balázs2, Józwiak-Hagymásy Judit1, Dr. Budai András3, Dr. Kenessey István4, Prof. Dr. Vokó Zoltán5

1Syreon Kutató Intézet, 2Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Projektigazgatási és Adatszolgáltatási Főosztály, 3Szent Margit Rendelőintézet, 4Országos Onkológiai Intézet, Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ, 5Syreon Kutató Intézet; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

CÉLOK: Az EU-TOPIA H2020 projekt célja az emlő-, méhnyak-, valamint vastag- és végbélrák szervezett szűrési programok hatásosságának, költség-hatékonyságának elemzése, és a programok eredményességét akadályozó tényezők azonosítása. Az európai országokban jelenleg zajló szervezett szűrővizsgálatoknak a lakosság egészségi állapotára kifejtett hosszú távú hatásának és költséghatékonyságának elemzése az Erasmus Egyetem által kifejlesztett MISCAN modell segítségével történik. A modellben meghatározott indikátorok számításához szükséges adatok gyűjtése kiemelt részfeladata a projektnek.

MÓDSZERTAN: Limitáltan állnak rendelkezésre elérhető magyarországi adatok a szűrési programok értékeléséhez, ezért országos intézmények közötti együttműködésre volt szükség: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő saját adatbázisát kapcsolta össze az EMMI Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Osztálytól és a Nemzeti Rákregisztertől származó adattáblákkal. Az adatkapcsolás TAJ azonosító alapján történt. A jelenlegi adatgyűjtés kiterjedt a szervezett és opportunisztikus szűrésen résztvevők körére, a daganattal diagnosztizáltak arányára, valamint a diagnosztizáltak stádium szerinti megoszlására. Az eredményeket ötéves korcsoportos bontásban elemeztük. Jelen absztraktban a méhnyakrákra vonatkozó adatokat mutatjuk be.

EREDMÉNYEK: A méhnyakrák szűrésre behívott nők évenkénti száma fokozatosan csökkent 2005-től 2015-ig, 700.000-ről közel 200.000-re. A vizsgált időtartam alatt a meghívólevél kiküldését követő 6 hónapban a meghívottak 8-12%-a vett részt a szervezett szűrésen minden vizsgált korcsoportban. Opportunisztikus szűrésen (meghívólevél nélkül) a 25-45 éves nők több, mint 60%-a vett részt 8 éves időintervallum alatt. 100.000 főre viszonyítva a méhnyakrákkal diagnosztizáltak száma 84,4 volt. Szervezett szűrési eseményt követően az I. és II. stádiumban diagnosztizáltak aránya magasabb volt, mint a nem szervezett szűrési eseményt követően diagnosztizáltak aránya (15,4% és 6,7% illetve 11,6% és 4,7%; a stádium 70%-ban ismeretlen volt). 

KÖVETKEZTETÉS: A szervezett szűrés értékeléséhez kapcsolódó betegszintű adatok gyűjtése és elemzése hiánypótlónak tekinthető Magyarországon. A szűrési programok jelenlegi szervezeti és jogi keretei miatt az országos intézmények közötti együttműködés elengedhetetlen feltétele annak, hogy a programok költséghatékonyságának vizsgálatát el lehessen végezni. A projekt további részeiben szintén adatkapcsolással, a vizsgált daganattípusokkal diagnosztizált betegek egészségügyi ellátásának költségeire gyűjtünk adatokat.

Előadás anyag letöltése

Csanádi Marcell

Csanádi Marcell BSc diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte a Műszaki Menedzser szakon, a Pénzügyi menedzsment modult teljesítve. Ezt követően 2014-ben elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szakot. 2016 óta a Pécsi Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, ahol kutatási témája az egészségügyi technológiákra vonatkozó támogatáspolitikai döntések tudományos megalapozottságának vizsgálata Kelet-Közép-Európa országaiban. A Syreon Kutató Intézethez 2013-ban csatlakozott gyakornokként. A mesterképzés befejezésétől teljes állásban dolgozik a Syreon Kutató Intézetben, ahol elsősorban egészségpolitikával és egészségügyi finanszírozással kapcsolatos projektekben dolgozik. Ezen kívül részt vesz a szervezet Európai Uniós projektjeinek koordinálásban és szakmai megvalósításában is, jelenleg kettő Horizon 2020-as projektben vesz részt (EU-TOPIA, SELFIE). A BME Management Szakkollégiumhoz 2012-ben csatlakozott, ezt követően vezetőségi tag volt egy éven keresztül, jelenleg pedig senior-ként támogatja a szakkollégium működését. Jelenleg a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság Hallgatói Tagozatának és az ISPOR Hungary Student Chapter-nek az elnöki pozícióját tölti be.

Poszterszekció

2018. máj. 10.    •    14:45 - 15:45

Innovatív segítségnyújtás az otthoni ápolásban

Vági Zsolt

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

Háttér

Magyarországon 1994-től a kormány egészségügyi cselekvési programjában megfogalmazta, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kórházon kívüli egészségügyi ellátásokra, ezen belül a háziorvosi rendszerre és az otthoni ápolásra. A strukturális átalakítás mellett a társadalom idősödése a morbiditási viszonyok megváltozása miatt a társadalmi igény is egyre nőtt az otthoni ápolásra, melyet az egyre rövidülő kórházi ápolási idő és költségcsökkentő protokollok tovább erősítettek.

Cél

Innovatív infokommunikációs platform létrehozása és működtetése, melynek célja a hatékony szakmai ismeretátadás a laikus betegápolóknak, ezáltal csökkentve a rájuk nehezedő anyagi és testi és lelki terheket.

Anyag és módszer

Az otthonápolást segítő weboldal alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, a felhasználók igényeinek és elsajátított készségeinek monitorozása online analitikai módszerekkel és kérdőíves megkérdezéssel.

Eredmények

A 2013-ban elindított webnővér.hu online otthonápolást segítő platform az elmúlt a 4 évben több mint 50.000 felhasználóhoz jutott el, a felhasználók közel 90%-a egynél több oktatóvideóval találkozott, tízből öt személy a későbbiekben is visszatért az oldalra tájékozódni.

Következtetés

Az OEP által támogatott háziápolói szolgáltatások mellett a laikus ápolókra, a hozzátartozókra is hatalmas teher hárul, mint anyagi, mind lelki értelemben. E teher csökkentése érdekében a 21. századi elvárásokat és a nemzetközi szakmai gyakorlatokat figyelembe véve a laikus betegápolás oktatása csökkenti mind a rászoruló morbiditásából adódó egészségügyi terheket, mind a laikus gondozó ko-morbiditásának esélyét.

Előadás anyag letöltése

Vági Zsolt

Tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem, majd a Semmelweis Egyetem Egészésgtudományi Karán végeztem. Doktori tanulmányaimat a PTE ETK Egészségtudományi Doktori Iskolájában végeztem, népegészségtani témakörben. Abszulutóriumot szerezett doktoranduszként a főbb szakmai érdeklődési területeim az egészséges életmód, prevenció, társadalmi egészségfejlesztés. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál vezetem az otthoni ápolással foglalkozó webnővér projektet.

Horizon scanning alkalmazásának lehetősége Magyarországon

Takács Bence, Józwiak-Hagymásy Judit, Juhász Jácinta, Nagyjánosi László

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Cél

A nemzetközi gyakorlatban, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása érdekében, széles körben használt horizon scanning módszer Magyarországon történő bevezetésének és alkalmazásának vizsgálata.

Anyag és módszer

A horizon scanning nemzetközi gyakorlatban való alkalmazásának megismerése érdekében irodalomkutatást végeztünk a Pubmed adatbázis segítségével. A módszert alkalmazó, kiválasztott kilenc országban részletesen megvizsgáltuk a horizon scanning működésének körülményeit és feltételeit. Az így kinyert adatokból adatbázist készítettünk, mely alapjául szolgált a horizon scanning hazai bevezetési lehetőségeinek elemzésére.

Eredmények

A vizsgálatba bevont horizon scanning rendszerek nagy hasonlóságokat mutattak. Terület tekintetében legtöbbször gyógyszeres technológiákra korlátozódnak, de több példa volt más egészségügyi technológiák bevonására is. A folyamat felépítése, az információk forrása és a szűrési folyamatok szintén hasonlóak a vizsgált rendszerek esetében. A horizon scanning elvégzésének ideje leggyakrabban 1 és 4 évvel az engedélyezés előttre tehető. A tanulmányok elsődleges célpontjai a döntéshozók. A megvizsgált rendszerek segítségül szolgálhatnak a későbbiekben egy magyar horizon scanning rendszer kialakításához.

Következtetés

Jelen tanulmány, illetve további stakeholder-ek bevonásával, a meglévő irányelvek felhasználásával kiépíthető egy horizon scanning rendszer Magyarországon. A további lépésekhez a kutatás folytatására van szükség.

Előadás anyag letöltése

Takács Bence

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Technológia-értékelő Főosztály - egészség-gazdaságtani elemző

A molekuláris diagnosztika, kiemelten az NGS alapú molekuláris profilvizsgálat egészség-gazdaságtani vonatkozásai daganatos megbetegedésekben

Hegyi Ramóna, Péter Tünde, Dr. Nagy Bence, Dr. Bacskai Miklós

Healthware Tanácsadó Kft.

Cél, problémafelvetés

A molekuláris diagnosztika (laboratóriumhoz kötött tesztek, társdiagnosztikák, hotspot panelek, széleskörű genomikai profilalkotás) egyre nagyobb szerepet kap a személyre szabott gyógyításban kezelési döntést támogató szerepével.

Az elmúlt években már a széleskörű genomikai profilalkotás (CGP) szakmai lehetősége (új generációs szekvenálás – NGS) is megjelent és ezzel egyidejűleg ezen tesztek egészség-gazdaságtani elemzésére való igény is felmerült a támogatási döntések megítélésénél.

A diagnosztikai tesztek gazdasági értékelési módszerei nincsenek alaposan kidolgozva, és nincs konszenzus a legmegfelelőbb megközelítésről. Az NGS-sel végzett molekuláris profilvizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy segíti a szakembereket a beteg számára legmegfelelőbb kezelés (célzott terápia) megválasztásában. Jelenleg leggyakoribb alkalmazása onkológiában figyelhető meg. A technológia értékelésénél felmerül a kérdés, hogy milyen számszerűen megfogható eredmény, illetve milyen költségek figyelembevétele szükséges ezen technológiák egészség-gazdaságtani értékelésekor.

Jelen elemzés során ilyen jellegű kérdésekre próbálunk választ adni.

Anyag és módszer

Az elemzésünk során áttekintettük a releváns irányelveket és irodalmakat az NGS egészség-gazdaságtani elemzésének és technológia értékelésének témakörében, az elemzés fókuszában az onkológia áll. A kapott eredményeket összefoglaltuk és ezek alapján a hazai alkalmazására és támogathatóságára vonatkozóan teszünk megállapításokat.

Eredmények

Mind a nemzetközi technológiaértékelési gyakorlat (HTA), mind az ezt támogató egészség-gazdaságtani ‘irányzatok’ próbálnak iránymutatást adni ezen új technológiák egészség-gazdaságtani elemzéséhez/egészségügyi technológiaértékeléséhez.

A jelenleg publikálásra került egészség-gazdaságtani elemzések alapvetően 2 csoportba sorolhatók: NGS/CGP költség-hatékonysági elemzése a célzott terápiák megtalálásban és az NGS/CGP költség-hatékonysági elemzése szűrőprogramokban való alkalmazása esetén (megelőzéshez). A modellek jellemzően döntési fa struktúrában készülnek, rövidebb modellezett időtávval, különböző input paraméterekkel és bizonytalansági tényezőkkel.

Következtetés

Jelenlegi tapasztalatok alapján a társdiagnosztikák egészség-gazdaságtani elemzése és támogatása is számos kérdést vet fel. Új elvek, új módszerek kidolgozása szükséges annak érdekében, hogy a széleskörű molekuláris profilvizsgálatok társadalombiztosítási támogatása lehetővé váljon.

Hegyi Ramóna

Hegyi Ramóna a Healthware Tanácsadó Kft. senior egészség-gazdaságtani elemzője. A Budapesti Corvinus Egyetem mesterképzésében piacelemző és egészségügyi közgazdász (egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés) diplomát szerzett. 2008-ban egészség-gazdaságtani elemzőként kezdett dolgozni a Healthware Tanácsadó Kft.-nél. Fő tevékenységei a költséghatékonyság és a költségvetési hatások modellezése, támogatási dossziék készítése és real-word betegadatok elemzése. Számos terápiás területen dolgozott, és részt vett új gyógyszerek támogatási feltételeinek kialakításában Magyarországon.

A végtagi ütőerek ateroszklerózisának egészségbiztosítási költsége Magyarországon

Dr. Endrei Dóra, Gazsó Tibor, Prof. Dr. Boncz Imre, Dr. Sebestyén Andor

Pécsi Tudományegyetem

Cél Az ateroszklerózis népegészségügyi szempontból fontos, jelentős gazdasági terhet jelent. Vizsgálatunk célja a végtagi ütőerek  ateroszklerózisának éves egészségbiztosítási költségeinek kiszámítása volt.

Anyag és módszer

Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Pénztár (NEAK) adatbázisából származnak. Elemeztük az esetszámot, valamint egészségbiztosítási kezelési költséget a 2016-os évben.  A tanulmány a következő költségkategóriákat tartalmazza: járóbeteg-ellátás, laboratóriumi diagnosztika, orvosi képalkotás, akut betegellátás, krónikus betegellátás, gyógyszerköltség. A végtagi ütőerek ateroszklerózisával járó betegek beazonosítása a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. revízió alapján az I70.2 kód volt.

 

Eredmények

A járóbeteg ellátásban részesült esetek száma 80.011 volt (36,3% nő és 63,7% férfi), átlagos életkora 67,49 év (nők: 69,37 év, férfiak: 66,42 év).A fekvőbetegellátásban részesülő esetszám 14.998 volt (35.7 % nő és 64.3 % férfi,) átlagos életkora 67,61 év (nők : 70,10 év; férfiak: 66,23 év). A végtagi ütőerek ateroszklerózisában szenvedő betegek gyógyítására a NEAK 2016-ban 5,8 milliárd forintot fordított. A legfontosabb költségtényezők közé tartozik az akut fekvőbeteg ellátás (az összes egészségbiztosítási költség 58,4 %-a), az orvosi képalkotás (13,9 %), és a járóbeteg-ellátás (9,4 %).

Következtetés

A végtagi ütőerek ateroszklerózisa jelentős terhet jelent a magyar egészségbiztosítási rendszer számára. A betegség gyakoribb a férfiakban (63-64 %). A betegség kialakulásában jelentős különbség van (3-4 év) a nők és a férfiak között.

 

Előadás anyag letöltése

Dr. Endrei Dóra

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ általános elnökhelyetteseként, valamint a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézetében egyetemi adjunktusként dolgozom. Belgyógyászati angiológusként foglalkozom az érbetegségekkel, de nemcsak a szakmai szempontok, hanem annak számos aspektusa (egészségbiztosítási, gazdálkodási, beteg és hozzátartozó edukáció, minőségbiztosítás) is érdekel.

A fekvőbeteg - ellátásban alkalmazott komputerizált gyógyszerrendelés és az ehhez kapcsolódó klinikai döntéstámogató rendszerek egészség-gazdaságtani elemzéseinek módszertani áttekintése.

Dr. Langer András1, Csanádi Marcell2, Dr. Bella Richárd3, Dr. Zemplényi Antal2, Prof. Dr. Botz Lajos1

1Pécsi Tudományegyetem, 2Pécsi Tudományegyetem, Syreon Kutató Intézet, 3Pécsi Tudományegyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Cél

Magyarországon és nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap a betegbiztonság. Az egészségügy finanszírozásának egyre növekvő terhe miatt fontos a költség-hatékony megoldásokra való törekvés. Ennek nyomán a betegre szabott gyógyszerelést segítő komputerizált gyógyszerrendelés (Computerized Physician Order Entry), és az ehhez kapcsolódó klinikai döntéstámogató rendszerek (Clinical Decision Support System) egészség-gazdaságtani vonatkozásait számos tanulmány vizsgálja. Célunk az volt, hogy összegyűjtsük azokat az 1990 után megjelent, fekvőbeteg ellátáshoz kapcsolódó közleményeket, amelyek az említett egészségügyi technológiákat vizsgálják, költség, vagy egyéb erőforrás-felhasználással kapcsolatos kimenettel, valamint, hogy értékeljük ezek módszertanát, azaz, hogy a témában született költség-hatékonysági elemzések milyen mértékben feleltek meg az egészség-gazdaságtani elemzések szabályainak.

Anyag és módszer

Szisztematikus irodalomkutatás végeztünk a Scopus, PubMed és Web of Science adatbázisokban. A keresési szavakat PICO megfelelőség alapján határoztuk meg. Olyan publikációkat kerestünk, amelyek primer és originális adatgyűjtést használtak.

Eredmények

A keresés 1693 találatot hozott. Az absztraktok elemzése után 67 cikken végeztünk teljes szöveg analízist. A beválogatott 38 publikációt két csoportba soroltuk: költség-hatékonysági elemzések (13) és egyéb tanulmányok, amelyek csak költségeket vagy erőforrás-felhasználásokat vizsgáltak (25). A 13 költség-hatékonysági elemzésből 8 klinikai kimenete a nem-kívánt gyógyszerhatás (ADE) volt, és csak 2 vizsgált QALY-t, 3 pedig egyéb klinikai kimeneteket. A nem költség-hatékonysági elemzések közül kettő kizárólag a költségeket vizsgálta, 8 tanulmány vizsgált egy féle gazdasági kimenetet, 4 tanulmány két féle gazdasági vagy klinikai kimenetet, és 14 vizsgált három vagy több féle kimenetet. 9 tanulmány a csökkenő laboratóriumi vizsgálat rendeléséből adódó költség-csökkenést vizsgálta. A gazdasági kimenetek gyakran ADE-ből származtatott adatok voltak. A nem költséghatékonysági elemzések közül egy sem vizsgált életminőséget.

Következtetés

A kórházi gyógyszerellátást támogató technológiákat érintő egészség-gazdaságtani elemzések számottevő különbségeket mutatnak mind módszertani mind minőségi szempontból. Ez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy nincs egységes konszenzus a technológiák költség-hatékonyságáról. Elemzésünkkel is hozzájárulni kívántunk a hazánkban is bevezetés alatt álló betegre szabott gyógyszerosztás szakmai szempontokon alapuló gazdasági monitorozásának módszertani fejlesztéséhez.

Előadás anyag letöltése

Dr. Langer András

Budapesten születtem, de egyetemi tanulmányaimat Pécsen folytattam. A PTE Gyógyszerésztudományi Karán szereztem 2017-ben gyógyszerész diplomát. Egyetem után a PTE Klinikai Központi Gyógyszertár és Gyógyszerészeti Intézetében helyezkedtem el, mint kórházi-klinikai szakgyógyszerész rezidens és PhD hallgató. A klinikai gyógyszerészettel és az egészség-gazdaságtani szemlélettel egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg, szakdolgozatomat a két téma metszetéből írtam, valamint PhD témám is ezt fedi le (A klinikai gyógyszerészi tevékenység egészség-gazdaságtani elemzése). Azért szerettem meg az egészség-gazdaságtant és döntöttem úgy, hogy rezidensi feladataim mellett ezzel szeretnék fogalkozni, mert úgy gondolom, ez az a tudomány aminek segítségével rendszerszintű változásokat lehet előremozdítani az egészségügyben.

A patikai gyógyszerváltások előfordulásának és hatásainak feltárása, értékelése az IQVIA adatbázison

Ludányi Zsófia, Barta-Lévai Zsuzsanna, Garami-Mikula Melinda

IQVIA

Cél

A betegútban azonosított hatóanyagon belül történő terápiaváltáshoz kapcsolódó döntések az ellátás különböző helyszínein születhetnek. A döntés származhat a szakorvostól, a háziorvostól, illetve a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerésztől. A kutatás célul tűzte ki, hogy ismerteti azt a módszertant, amin keresztül vizsgálható a kiváltó patikában történt gyógyszerváltások gyakorisága, területi megoszlása és értékbeli forgalomváltozása.

Anyag és módszer

Az adatforrást az IQVIA által készített és fenntartott patika panel adatbázis szolgáltatta, amely az országos gyógyszerkiváltás 30 %-át dolgozza fel. Az elemzésben a teljes 2017-es naptári év került vizsgálatra. A kutatás első fázisában elemzésre került, hogy mely WHO ATC kategóriák esetén mekkora gyógyszer helyettesítési ráta a jellemző. A második fázisban kidolgozásra került az elemzési módszertan, ami egy kiemelt hatóanyagon keresztül kerül bemutatásra.

Eredmények

A vizsgálat során 20 %-ot meghaladó átlagos helyettesítési rátát tapasztaltunk bőrgyógyászati készítmények, allergének, vazoprotektív szerek, vérnyomáscsökkentők esetén. A köhögés és meghűlés, Parkinson-kór gyógyszerei, urológiai készítmények, analgetikumok, szisztémás vírusellenes szerek, béta-receptor blokkolók és a szisztémás antihisztaminok területeken átlagosan 15 és 20 % között mozgott a helyettesítési ráta a 2017-es adatok alapján. Alacsony mértékű helyettesítési arányt tapasztaltunk például az epe- és májterápiák, hashajtók, endokrin terápiák esetén.

Az eredmények bemutatása során kiemelésre kerül gyógyszer brand vagy amennyiben az adott területre érdekes akár gyógyszer TTT kód szerint a helyettesítés mennyisége, aránya és értéke régiónként, illetve a helyettesítőként használt gyógyszerek megoszlása.

Következtetés

A betegútban történő gyógyszerváltások vizsgálata, folyamatos monitorozása, majd a döntések mögött megbújó okok megismerése minden szereplő számára elengedhetetlen. A kiváltás helyén történő gyógyszerváltások a vártnál jelentősebben befolyásolhatják a piaci szereplők helyzetét. Kiemelten kezelendő, hogy ezek a gyógyszerváltások lehetnek időszakosak, az időben történő stratégiai lépések érdekében indokolt az elemzés folyamatossága.

Ludányi Zsófia

Közel 10 éve foglalkozom az egészségügyi adatok átfogó elemzésével. Először az egyetemen találkoztam ezzel a területtel, végzés után a szakmában helyezkedtem el. Fő érdeklődési köröm a betegútelemzés módszertanának indikáció szerinti kidolgozása és a különböző adatbázisokon alkalmazható direkt és indirekt definíciók fejlesztése, felhasználhatóságának értékelése. A szakmám egyik legnagyobb kihívása, hogy közös nevezőre hozzam az egészségügy különböző szereplőinek az igényeit és a rendelkezésre álló adatbázisokban rejlő lehetőségeket. 

Klinikai értékelés vizsgálata az onkológia területén: Értékelési keretrendszerek (value framework) és az egészségügyi technológia értékelés (HTA) eredményeinek összehasonlító elemzése

Bobál Tamás, Fejes Tímea

IQVIA

Cél

A 2015-ös évtől kezdve számos, non-profit szervezetek által fejlesztett (European Society for Medical Oncology (ESMO), American Society of Clinical Oncology (ASCO), National Comprehensive Cancer Network (NCCN), Institute of Clinical and Economic Review (ICER)) klinikai értékelési keretrendszer áll rendelkezésre (value framework) az onkólógia területén.

Ezek a keretrendszerek segítséget nyújtanak a gyártók számára egy olyan gyógyszerpiaci környezetben, ahol a finanszírozó és a média figyelme is a korábbinál egyre nagyobb mértékben fókuszál az onkológiai gyógyszerköltségekre, különösen az Amerikai Egyesült Államokban.

Az említett értékelési keretrendszerek potenciális hatása ugyanakkor Európában még nem letisztázott. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió számos piacán erőteljes szerepet tölt be az egészségügyi technológia értékelés (HTA), megpróbáltuk megérteni, hogy a rendelkezésre álló keretrendszerek és HTA értékelések hasonló eredményekre jutottak-e az újonnan bevezetett onkológiai terápiák esetében.

Anyag és módszer

A publikusan elérhető ASCO- és ESMO-keretrendszert felhasználva pontoztuk az elmúlt időszakban bevezetett onkológiai terápiákat, és az eredményeket összevetettük a tényleges európai HTA kimenetekkel Franciaországból, Németországból és az Egyesült Királyságból.

Eredmények

Jelen elemzés tartalmazza az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által 2011 és 2015 között jóváhagyott onkológiai termékeket. A vizsgált készítmények esetében követelmény volt, hogy elérhető értékeléssel rendelkezzen a következő szervezetektől: Franica Átláthatósági Bizottság (CT), a Német Szövetségi Vegyes Bizottság (G-BA), az Egyesült Királyság Nemzeti Klinikai Kiválósági Intézete (NICE) vagy a Rákkémiai Alap (CDF).

Következtetés

Általánosságban elmondható, hogy az értékelési keretrendszerek korlátozottan igazodnak a finanszírozók által végzett HTA kimenetelekhez. Ennek legfőbb oka a keretrendszerek módszertani korlátja az robosztus HTA folyamatokkal összehasonlítva, ezért arra számítunk, hogy rövid távon az EU-ban alkalmazott értékelési keretrendszerek befogadásra gyakorolt hatása korlátozott lesz.

Előadás anyag letöltése

Bobál Tamás

Széleskörű ismeretekkel rendelkező egészségügyi közgazdász (MSc) vagyok, aki az üzletfejlesztés, stratégiai árképzés, valamint a portfólió elemzés és a hagyományos értelemben vett üzleti tanácsadás területen kívánja szaktudását tovább mélyíteni gyakorlati tapasztalat révén, vezető gyógyszeripari és stratégia tanácsadó cégek munkatársaként.

A különböző iparági területeken végzett korábbi megbízásaimnak köszönhetően az alapvető gyógyszer-gazdaságtani és egészségügyi tanácsadói módszertani ismeretek mellett inspirálnak az ágazatközi projektek is.

Folyamatban lévő gyógyszer fejlesztések jellemző irányai

Jónás Nikolett, Komáromi Tamás, Dr. Nagy Bence

Healthware tanácsadó Kft.

Cél

Jelenleg is zajló gyógyszeripai kutatások főbb irányainak meghatározása.

Anyag és módszer

Publikus pipeline adatokat gyűjtöttünk a legmeghatározóbb gyógyszergyárak hivatalos nemzetközi honlapjairól. Ezeket a kutatási adatokat összerendszereztük és egységesítettük, és ahol szükséges volt kiegészítettük a ClinicalTrail.gov adatbázisának a felhasználásával. A folyamatban lévő klinikai kutatásokat leszűkítettük a fázis 3 kutatásokra, hogy minél pontosabb eredményeket kapjunk a piacképes molekulákról. Az adattisztítás során EMA centrális törzskönyvezési információi alapján elkülönítettük a már törzskönyvezett hatóanyagok új indikációira vonatkozó kutatásokat a teljesen új hatóanyag fejlesztésektől.

Eredmények

A vizsgált vezető gyógyszergyárak esetében több mint 200 db fázis 3-as kutatás zajlik különböző terápiás indikációkban. A beválogatott cégeknél átlagosan 20-25 fejlesztés van folyamatban minden indikációt figyelembe véve. A fejlesztések több mint a fele az onkológia és a hematológia területén zajlik. Több hatóanyag esetében folytatnak a gyógyszergyárak közös kutatást koprodukcióban. A kutatások csaknem 30%-a még nem létező hatóanyag kifejlesztésére irányul és ezek jelentős része új biológiai készítmény.

Következtetés

A jelenleg zajló kutatások összesítése alapján kirajzolódó főbb fókuszpont az onkológia, hematológia és az infektológia területén mutatkozik, ahol az elkövetkező években a legtöbb új terápiás lehetőség engedélyezése és bevezetése várható az Európai Unióban, így remélhetőleg Magyarországon is. Bár számosságát tekintve sok folyamatban lévő kutatás zajlik, a fejlesztések jellemzően niche betegségeket céloznak, várhatóan nagyon magas fajlagos költség mellett. Továbbá azt is megfigyeltük, hogy egy-egy indikációs területen több cég párhuzamosan saját fejlesztést folytat. A vizsgálatba vont végek ugyan kizárólag originális gyártók, mégis néhány biohasonló termék engedélyeztetése is folyamatban van. Az a trend, mely szerint a már sikeresen piacra lépő biohasonló készítmények gyártóinak döntő része originális gyártó, a feldolgozott fejlesztések alapján folytatódni látszik.

Előadás anyag letöltése

Jónás Nikolett

Jelenleg második mesterszakomat végzem az  Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészsségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterszakán, nappali tagozaton. 2016-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen Vezetés és szervezés mesterszakán végeztem, akkori szakdolgozatom témája is már az egészségügy területéhez kapcsolódott. Alapképzésemet Egerben 2013-ban fejeztem be, az akkor még Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság Tudományi Karán, Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon.

2017. októberétől a Healthware tanácsadó Kft.-nél dolgozom az egyetemi tanulmányaim mellett, mint egészség-gazdaságtani elemző gyakornok. 

A feltételes támogatás lehetőségének vizsgálata a magyar gyógyszer-támogatási rendszerben

Dr. Lőrincz Orsolya, Dr. Szabó Szilvia, Kocsis Tímea

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Háttér: Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan gyógyszerkészítmények, melyek kis betegpopuláción végzett korai vizsgálatok után kerülnek forgalomba. A magyar gyógyszer támogatási rendszer, valamint az egészségügyi technológiák egészség-gazdaságtani értékelése számára nagy kihívást jelent, hogy ilyen korai vizsgálati fázisból származó éretlen klinikai adatok alapján értékelje a terápiákat és a betegek számára biztosítsa a minél korábbi hozzáférést.

Cél: A vizsgálat célja azon finanszírozási technikák feltérképezése, valamint felhasználhatóságának vizsgálata, melyek alkalmasak az éretlen adatokon alapuló gyógyszerek támogatási rendszerbe való befogadására.

Módszer: A lehetséges finanszírozási technikák feltérképezéséhez szakirodalmi áttekintést végeztünk a PubMed, EBSCO és Cochrane adatbázisok, valamint nemzetközi HTA irodák publikációinak felhasználásával. A kutatásba olyan irodalmak kerültek bevonásra, melyek a korai hozzáférést támogatva megoldatlan egészségügyi problémák kezelésére vonatkozó készítményekre fogalmaz meg ajánlásokat, különös tekintettel a feltételes támogatásra. Az azonosított irodalmak alapján összegyűjtöttük a feltételes támogatás előnyeit, hátrányait, felhasználhatóságát és alkalmazásának feltételeit. A jelenlegi gyakorlat vizsgálatához a 2016. január óta az OGYÉI Technológia-értékelő Főosztályra beérkező készítmények kérelmeinek áttekintésére került sor.

Eredmények: Az új egészségügyi technológiák feltételes támogatása olyan egészségpolitikai eszköznek tekinthető, mely az elérhetőség korlátozása nélkül teszi lehetővé a technológiákkal kapcsolatos hatásossági és biztonságossági adatok gyűjtését. Az éretlen adatokon alapuló készítmények költséghatékonyságának teljeskörű megítéléséhez az engedélyező hatóság, az orvosszakma, a finanszírozó és az egészségügyi technológia értékelő együttműködése elengedhetetlen.

dr. Lőrincz Orsolya

dr. Lőrincz Orsolya vagyok, az OGYÉI Technológia-értékelő Főosztályon dolgozom, mint orvos szakértő

A biohasonlók piaci magatartásának értékelése az EU-5 országokban

Bobál Tamás, Fejes Tímea, Witzl Ákos

IQVIA

Cél

Az Európai Unió a biohasonló gyógyszerek szabályozásának előmozdításával és a bioszimiláris fejlődés globális kialakítása révén egy szilárd keretrendszert hozott létre. Az EMA (European Medicines Agency) 2006-ban engedélyezte az első biohasonkó gyógyszer piaci bevezetését. Az elmúlt 12 évben az egészségügyi szakemberek egyre nagyobb tapasztalattal rendelkeznek felhasználásukkal kapcsolatban, így a biohasonló készítmények egyre nagyobb lehetőséget kínálnak az egészségügyi rendszerek költségmegtakarítására. A piacra jutás és a penetráció azonban nagyban különbözik a terápiás területek és az országok között.

Elemzésünk célja a biohasonló terápiák jelenlegi hozzáférésének és piaci penetrációjának megértése az EU-5 országaiban.

Anyag és módszer

Első lépésként a biohasonló készítmények bevezetéséhez/hozzáféréséhez kapcsolódó jogi környezetet és szabályrendszert tekintettük át a célországokban. Fő hangsúlyt helyeztünk nemzeti szabályok és előírások, valamint az orvosi irányelvek azonosítására és értékelésére.

Az elemzés során megvizsgáltuk, illetve összehasonlítottuk a biohasonló piac felzárkózási ütemét és piaci penetrációját különböző terápiás területeken. A biológiai gyógyszerek piacának felmérése az EU-5 országaiban történő értékesítés (érték és volume) és piaci részesedés alapján történt a bioszimiláris gyógyszerek bevezetése óta.

Eredmények

A bioszimiláris gyógyszerek bevezetése óta az értékesített biológiai terápiák volumene minden országban növekvő tendenciát mutat. Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban ezzel párhuzamosan az originális termékek értékesítési aránya folyamatosan csökken a bioszimális gyógyszerek piacra lépése óta.

Következtetés

Biohasonló termékek esetében a legnagyobb mértékű piaci penetrációt Németországban és Olaszországban mértük. A biohasonló gyógyszerek árleszorító hatása Franciaország esetében bizonyult a legerősebbnek (1-33% között mozog), míg Németországban az árak 1-60% -kal csökkentek. A biohasonlók piaci penetrációja és felvétele, valamint a biohasonlók áréeszorító hatása terápiás területenként nagyban  különbözik.

Előadás anyag letöltése

Bobál Tamás

Széleskörű ismeretekkel rendelkező egészségügyi közgazdász (MSc) vagyok, aki az üzletfejlesztés, stratégiai árképzés, valamint a portfólió elemzés és a hagyományos értelemben vett üzleti tanácsadás területen kívánja szaktudását tovább mélyíteni gyakorlati tapasztalat révén, vezető gyógyszeripari és stratégia tanácsadó cégek munkatársaként.

A különböző iparági területeken végzett korábbi megbízásaimnak köszönhetően az alapvető gyógyszer-gazdaságtani és egészségügyi tanácsadói módszertani ismeretek mellett inspirálnak az ágazatközi projektek is.

All-cause Treatment Discontinuation, a Proxy Measure of Efficacy of Antipsychotic Treatment in Schizophrenia

Prof. Dr. Bitter István1, Fehér László2, Takács Péter3, Kalmár Jónás2, Czobor Pál1

1Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University, Budapest, Hungary, 2Janssen-Cilag Ltd. Hungary, Budapest, Hungary, 3Janssen Pharmaceutica, Global Commercial Strategy Organization

Cél

Objective: to compare the “real word” effectiveness of second generation antipsychotics (SGA) marketed in Hungary between 01/01/2007 – 30/06/2009 using a well-established proxy measure, the all-cause treatment discontinuation. Our data about the superiority of long acting injectable (LAI) formulation will be compared to data on comparative effectiveness of antipsychotic treatment in schizophrenia based on other nationwide studies.

Anyag és módszer

Methods: In our Hungarian nationwide study all-cause medication discontinuation of 8 SGA (1 LAI and 7 oral formulations) marketed during the inclusion period, and the time to all-cause discontinuation were the main outcomes (1). A Finnish nationwide study compared the mortality on and on no antipsychotic medication (2), two recent Swedish studies evaluated the association between antipsychotics and mortality in a nationwide cohort of patients with schizophrenia (3) and the comparative real-world effectiveness of antipsychotic treatments for patients with schizophrenia (4).

Eredmények

Results: The results of the four studies about effectiveness include: 1. the superiority of any antipsychotic treatment as compared to no treatment; 2. LAI antipsychotics, especially SGA LAIs were more effective than per os antipsychotics.

Limitations: The associations presented do not permit the establishment of causal relationships.

Következtetés

Summary: The discontinuation data suggest that the use of LAI antipsychotics should be considered at the early phase of schizophrenia.

 

References : 1. Bitter I et al. Eur Neuropsychopharmacol. 2013;23:1383-90; 2. Tiihonen J et al.  Lancet. 2009 Aug 22;374(9690):620-7; 3. Taipale H.  Schizophr Res. 2017 Dec 20, doi: 10.1016/j.schres.2017.12.010; 4. Tiihonen J et al. JAMA Psychiatry. 2017;74(7):686-693

Előadás anyag letöltése

Prof. Bitter István

Bitter István a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján dolgozik, egyetemi tanár. Szakvizsgázott neurológiából, pszichiátriából, pszichoterápiából és klinikai farmakológiából. Hét évet dolgozott külföldön: vendégorvosként (Németország), “visiting professor”-ként (New York University) és 3 évig vezette egy multinacionális cég központi idegrendszeri regionális kutatási tevékenységét. Tagja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) Irányító Testületétének, elnöke az Európai Pszichiátriai Társaság Pszichofarmakológiai Szekciójának és társelnöke az European College of Neuropsychopharmacology “Schizophrenia Network”-jének. A Semmelweis Egyetemen több funkciója van, pl.  a Pszichiátriai Szakmai Grémium elnöke, a Klinikai Farmakológiai Grémium tagja, a Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola vezetője; PhD témavezetőként meghirdetett témája a klinikai pszichofarmakológia, e témából kurzust is vezet. Az Egészségügyügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának alelnöke.  A hazai MTMT adatbázis alapján közleményeinek száma 292, az azokra kapott idézetek száma 8 080 (2018.03.08).

Economic evaluation of interventions for the treatment of asthma in children: a systematic review

Halmai Luca Adél1, Aileen Neilson2, Mary Kilonzo2

1MSc University of Aberdeen, 2Health Economics Research Unit, University of Aberdeen

Background: Asthma is a chronic, inflammatory disease which affects approximately 1.1 million children in the UK alone. It impairs the patient’s quality of life and poses an economic burden to society; therefore revealing the cost-effectiveness of the different treatments is essential.

Objective: The aims of the study were to systematically review and critically appraise the published economic evaluations for asthma treatments in children.

Methods: A systematic search based on ‘MEDLINE’, ‘Embase’, ‘Econlit’, ‘NHS EED’ and ‘CEA database’ was performed. The search was restricted to studies engaged with paediatric population and published between 2005 and 2017 in English language. RCTs and modelling studies were searched. On the identified studies pre-specified data extraction and critical appraisal were performed.

Results: Of the 200 search results, the screening identified 18 relevant studies (including twelve trials and six models). The studies originated from various countries and described different types of economic evaluations such as a CBA, 11 CEAs, a CMA, and 6 CUAs. Among the described treatments both pharmaceutical (n=11) and non-pharmaceutical (n=7) interventions were described. The results varied widely and 14 of the 18 studies identified cost-effective strategies. However, the quality of the studies varied and there were uncertainties due to the methods and relevance of data used. Furthermore, the long term cost-effectiveness of the treatments was not considered. The findings of this systematic review were similar to previous reviews, even though the number of economic evaluations assessing pharmaceutical therapies showed an increasing tendency.

Conclusion:  The review showed that, there is a lack of good quality economic evaluation studies in the field of paediatric asthma treatments. In addition, to confirm the long term cost-effectiveness of the treatments and provide relevant recommendations for allocation decisions further research is needed.

Előadás anyag letöltése

Halmai Luca Adél

Munkahely, jelenlegi beosztás:

    MediConcept Kft., egészség-gazdaságtani elemző

 

Szakmai tapasztalat

 

2018. január - 

MediConcept Kft., egészség-gazdaságtani elemző

2017. január - április: Aberdeen Városi Tanács, szakmai gyakorlat (Aberdeen City Council, Aberdeen, Egyesült Királyság)

2016. január - augusztus: Plazmaszolgálat Kft., recepciós asszisztens

2015. nyár: Carlow Dental Centre, szakmai gyakorlat Erasmus+ ösztöndíjjal (Carlow, Írország)

 

Iskolai tanulmányok

2016-2017

University of Aberdeen – Aberdeen, Egyesült Királyság 

MSc Global Health and Management

 

2012-2016

Semmelweis Egyetem

BSc Egészségügyi ügyvitel szervező

 

Trends of Health Policy and Systems Research Funding in sub-Saharan Africa

Victor Kwaku Akakpo1, Németh Bertalan2, Csanádi Marcell2, Prof. Dr. Kaló Zoltán3, Nagy Balázs3

1Eötvös Loránd University, 2Syreon Research Institute, 3Syreon Research Institute, Eötvös Loránd University

Background Given the outcome of Health Policy System Research (HPSR), it is imperative that efforts to build a strong and sustainable health system in sub-Saharan Africa must be informed by evidence that is adjusted specifically to its contextual settings. There is the need to support the activities of HPSR but unfortunately funding for these activities are mostly from external donors. This study aims to estimate the financial investment made from donors to sub-Saharan Africa.

Methodology OECD’s Creditor Reporting System (CRS) database was used to estimate donor commitments from bilateral, multilateral and private donor (BMGF) to 46 sub-Saharan African countries from 2007 to 2016. We assessed donor commitments to various sectors of health as outlined by the database. Data on HPSR was extracted using search terms adapted from the Alliance for HPSR. Data was analysed using MS Excel and R studio.

Results Three percent (approximately $3.2 billion) of total donor commitment to health was invested into HPSR activities in the period of 2007 to 2016. The 10 largest donors (together) committed approximately 87% of total commitments to health and 88% of total commitment to HPSR activities. Most of these funds were committed to the area of Sexually Transmitted Diseases /Acquired Immune Deficiency Syndrome, Malaria and Basic health. There was an increasing trend of donor commitment to health and HPSR. Further analysis indicated that there was no significant influence of Gross Domestic Product per capita, Burden of Disease and Population on commitments to HPSR.

Conclusion The increasing funds from the 10 years period does not in any way match up commitments to health. We advocate for capacity building within sub-Saharan Africa to meet the increasing levels of funding for HPSR. Future studies can consider measuring the impact of HPSR on sub-Saharan Africa.

Előadás anyag letöltése

Victor Kwaku Akakpo

I am a nurse by profession with a diploma and bachelors degree in Nursing. I have worked in various departments of nursing for 6years and as a teacher in the Nursing and Midwifery Training College for 3years and still counting.

I am currently studying MSc in Health Policy, Planning and Financing (Health Economics) at Eötvös Loránd University, Budapest-Hungary. I was fortunate to  be an intern at Syreon Research Institute, Hungary for three months where I worked in a team on various projects.

FUNDING HEALTH TECHNOLOGY ASSESSMENT IN SIX SOUTHEAST ASIAN COUNTRIES: RESULTS OF A LITERATURE REVIEW AND DATABASE ANALYSIS

Thanh Tu Nguyen1, Dr. Nagy Balazs2, Csanadi Marcell3

1Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary, 2Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary. Syreon Research Institute, Budapest, Hungary, 3Syreon Research Institute, Budapest, Hungary

Objectives: to understand: 1) The donors and main donors funded for HTA researches in six Southeast Asian countries include Cambodia, Laos, Vietnam, Indonesia, Thailand and Malaysia. 2) The distribution of local and foreign support to the HTA implementation in these countries. 3) The proportion of HTA funds out of Health funds in these countries.

Methods: A comprehensive review was performed through PubMed. The search strategy was developed to discover all publications in these countries which are in HTA field. After abstract review and full text review, papers were extracted data such as: research types, setting, name of organizations funded for research, categories of fund. With Microsoft Excel functions, results were calculated. Moreover, we did World RePORT database review to investigate percentage of the number of HTA programs in the number of health programs.

Results: 190 researches were contained in data extraction. Thailand has the highest the numbers of HTA researches, followed by Vietnam, Malaysia, Indonesia, Cambodia, Laos. Among researches types, CUA reveal the biggest proportion, followed by CEA and review. List of donors and major donors which have the highest funding times for HTA researches are also explored. Researches were funded totally by foreign organizations always have proportion higher than researches were funded totally by local organizations in case of general 6 countries as well as in each countries except Thailand. Additionally, the numbers of funding times of each donor type in general six countries as well as in each country are various. In general six countries and Thailand, local national governmental bodies have the highest funding times. However, in other countries, the highest funding times are from foreign types. Besides, from World RePORT we found out that the proportion of HTA programs out of health programs were funded is highest in Indonesia, followed by Vietnam, Malaysia and Thailand.

 

Előadás anyag letöltése

Thanh Tu Nguyen

My name is Nguyen Thanh Tu and I come from Vietnam. Before, I graduated from Hanoi Medical University with Bachelor of Nursing degree. I worked as teaching assistance in Vietnam Academy of Traditional Medicine in two years. I’m a student in master course of Health Policy, Planning and Financing in Eötvös Loránd University now.

Cost Analysis of Gamma Knife Radiosurgery Compared to Open Surgery in Romania

Székely Andrea1, Dr. Zemplényi Antal Tamás2, Csanádi Marcell3, Dr. Lorenzovici László4

1Eötvös Loránd Tudományegyetem, Syreon Research Romania, 2University of Pécs Financial Directory, Syreon Research Institute, 3Syreon Research Institute, 4Sapientia Hungarian University of Transylvania, Syreon Research Romania

Objectives: Gamma Knife stereotactic radiosurgery is considered a special treatment option in Romania as it is only available in one healthcare unit. The aim of this study is to analyze the impact of Gamma Knife treatment on the healthcare provider’s costs compared to open brain surgery for patients with brain tumor that could be treated with either approach.

 

Methodology: The structural and legal requirements for collecting treatment cost data has not been regulated in the country for most cost elements. Therefore, these have been collected from the controlling system of “Bagdasar Arseni” Clinical Emergency Hospital of Bucharest for the first semester of the year 2017. Due to the lack of patient-level information, gross costing methodology was applied. The cases included in the study have been selected according to the treatment option applied and according to the ICD code (D320, D330, D331, C718).

 

Results: As a result of the patient selection process, 263 cases were included that underwent Gamma Knife radiosurgery and 144 cases that were treated with open surgery. The total cost of the operation itself (without considering hospital stay) per treatment episode was €679.99 and the cost of hospital stay was €1,999.35, giving a grand total of €2,673.34. On the other hand, the cost of a Gamma Knife radiosurgery per treatment episode was €442.73. The largest cost parameters of the open surgery treatment (aside from the surgery itself) were the ICU stay and labor costs.

 

Conclusions: The access to the costs of the given treatment options is limited. However, this method made it possible to compare treatment costs and the results of this single center study show a great difference in the costs of Gamma Knife radiosurgery and open surgery. This could open new possibilities for financing the activity of Gamma Knife radiosurgery and for expanding the patient pool.

Előadás anyag letöltése

Székely Andrea

A nevem Székely Andrea, egésszégügyi közgazdász. Középiskolai végzettség után a Marosvásárhelyi "Petru Maior" egyetemen folytattam tanulmányaim Bank- és pénzügy szakon. Később mesterképzésben részesültem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen Egészségügymenedzsment téren, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szakon végeztem mesterképzést (mely még folyamatban van). Többéves szakmai tapasztalattal rendelkezem kórházi kontrollingban, különösen a romániai állami és magán kórházak költségmérésének és költség optimizálásának terén, költségmutatók számítása és követése terén, valamint a finanszírozás maximizálásának terén. Képzésben részesültem projekt menedzsment és felnőttképző téren. Részt vettem országos szintű projektekben, amelyek, többek között, DRG csoport szintű költségmérést tűztek ki célul, egészségügyi rendszer struktúra felmérését célozták, valamint városi szintű ellátó struktúra átszervezést szolgálták.

Szakmai munkám lehetővé tette azt, hogy betekintést nyerjek a romániai egészségügyi rendszer működésébe (úgy finanszírozási mint költség oldalon), ugyanakkor tanulmányaim során olyan tudásra tettem szert, mely összehasonlítási alapul szolgál más egészségügyi rendszerek finanszírozási és monitorozási mechanizmusaival.

Cost Effectiveness of Transcranial Magnetic Stimulation Compared to Antidepressants in Treatment of Therapy Resistant Depression in a Hungarian Tretiary Hosptial

Rodgers Onsomu Moindi1, Dr. Kovács Sándor2, Dr. Zemplényi Antal Tamás2

1Faculty of Social Sciences, Eötvös Loránd University, 2Healthcare Financial Management Department, University of Pecs

Introduction

Depression is ranked as the leading cause of global disability and a major contributor to suicide. Unfortunately, even with the available treatment alternatives a third of the patients do not get the desired clinical response and remission. These patients usually defined a treatment resistant depressive can benefit from TMS, a relatively new technology that is noninvasive, effective, well tolerated.

Objective

The goal is to determine the cost level at which rTMS intervention is considered cost effective compared to antidepressant use in Hungarian setting for patients with treatment resistant depression.

Methods

State transition Markov model was developed to compare Quality Adjusted Life Years (QALY). Scientific evidence available from literature was collected, synthesized and evaluated. Relevant literature was adopted to Hungarian settings. Expert opinions and group discussions were used to collect vital data, validate the model and develop model assumptions.  To evaluate uncertainty deterministic sensitivity analysis was done.

Results

TMS intervention results in one year QALY gain of 0.1023. Using the published 2016 GDP per capita as a threshold, this translates to a maximum cost of 1,108,060 HUF per year for rTMS to be considered cost-effective.

Conclusion

Based on the results, rTMS results in QALY gain and can be considered cost effective in Hungary if the maximum cost per year is less than 1,108,060 HUF. Further research is needed to estimate the resources used and the costs incurred by rTMS treatment in Hungary.

Előadás anyag letöltése

Zemplényi Antal Tamás

Antal Zemplényi (MSc, PhD) graduated from the University of Pécs Faculty of Economics (MSc, 2004), the Eötvös Loránd University (MSc in Health Economics, 2012) and the University of Pécs School of PhD Studies (PhD in health sciences, 2016). Since 2007 he has been working at the Medical Center of the University of Pecs as business controller and later as financial manager. He developed expertise in economic evaluations of medical devices and cost benefit analyses of hospital infrastructural development. He was also involved in two-year project at the National Healthcare Service Center aiming the development of patient level costing methods and improving healthcare financial methods. He has joined Syreon Research Institute in 2015 as a senior health economist and project manager. His research interests are health technology assessment and modelling in health care, health care financing and DRG based reimbursement.